A szöveg időállapota: 2011.V.1. -
Időállapot váltás: 2010.II.23. - 2011.IV.30.
2011.V.1. -


50/2004.(XII.20.) MÖK számú rendelete

a talajterhelési díjról

Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, az önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Tv. 16.§ (1) bekezdésében , valamint a környezetterhelési díjról szóló módosított 2003. évi LXXXIX. tv. 21/A. § / 2/ bekezdésében és a 26. § /4/ bekezdésében (a továbbiakban: Ktd.) kapott felhatalmazás alapján a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és a természet megóvását szolgáló tevékenységre történő ösztönzése érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

11/A.§

A rendelet célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energia-kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az önkormányzat és a környezethasználók közötti arányos teherviselést.

21/B.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Mezőberény Város egész közigazgatási területén mindazokra a természetes és jogi személyiségű környezethasználókra (továbbiakban: kibocsátók), akik/amelyek engedélyhez kötött környezethasználatuk során a talaj, és/vagy a felszín alatti vizek terhelésével járó anyagot bocsátanak a környezetbe.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azon esetekre amelyekben:

a) a kibocsátott szennyvíz nem kommunális (nem lakossági) jellegű,
b) ha a kibocsátott kommunális szennyvíz éves mennyisége több mint 500 m³/év.

Ezekben az esetekben a vízjogi engedélyezési jogkörrel felruházott illetékes területi környezetvédelmi és vízügyi hatóság jár el.

Díjfizetési kötelezettség

2.§

(1) A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki

a) műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá;

b) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt víztározót is - alkalmaz.

c) amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A talajterhelési díj mértéke

3. §

3(1) A kibocsátó a talajba jutatott szennyvíz minden m³-e után talajterhelési díjat köteles fizetni, melynek mértéke a Ktd. 12. § (3) bekezdésben foglalt egységdíj, a Ktd. 3. számú melléklet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerinti 1,5 érzékenységi szorzóval korrigálva. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

4(2) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónak minden évben az (1) bekezdésben meghatározott díjszámítás, jelen rendeletben megállapított mentességek és kedvezmények figyelembe vételével megállapított talajterhelési díj összegét kell megfizetnie.

5(3) Mérési lehetőség hiányában vételezett vízmennyiség után fizetendő átalány mértékének a meghatározásánál az ívóvíz-ellátási és szennyvíz-elvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 23/2003.(XI.24.) MÖK. sz. rendelet, vízfogyasztásnál figyelembe vehető átalánymennyiségek megállapítására vonatkozó 1. sz. mellékletében foglaltak az irányadók.

4. §

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó a szennyvíztárolójából olyan, arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a szippantott folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Díjmentesség

65. §

(1) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az az egyedülálló kibocsátó, aki a 70. életévét betöltötte és a talajterhelési díjjal érintett ingatlant életvitelszerűen egyedül használja.

(2) Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól az a kibocsátó, akinek a családjában a 70. életévét mindenki betöltötte és a talajterhelési díjjal érintett ingatlant rajtuk kívül életvitelszerűen más nem használja.

(3) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

(4) A (3) bekezdésben foglalt felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

6. §

A díjfizetési kötelezettség alól átmeneti mentességet élvez az a kibocsátó, akinél a közcsatorna kiépítésére került, de műszakilag még nem áll számára rendelkezésre.

Díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

7. §

(1) A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Mezőberény Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) tesz bevallást az erre rendszeresített nyomtatványon. A talajterhelési díjat a kibocsátó állapítja meg, vallja be, fizeti meg. (önadózás)

(2) A kibocsátó a bevallás évét megelőző év - bázisév - vízfogyasztását köteles figyelembe venni a díjalap meghatározására, figyelemmel a rendelet 3.§, 4.§ és 6.§ -ában foglaltakra.

(3)7

(4) A kibocsátás megszüntetése esetén annak tényéről 30 napon belül rendkívüli bevallást kell benyújtani. A díjfizetési kötelezettség a változás havának utolsó napjával megszűnik.

(5) A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(6) A közműves ivóvízellátást végző közszolgáltató, a jegyző részére a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltatja:

a) tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével.

(7) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást.

(8)8

(9) Az önkormányzati adóhatóság jogosult a bevallásban szereplő kibocsátási adatok valódiságának közműves ivóvíz közszolgáltatón keresztül, illetve a helyi vízgazdálkodási hatóság közreműködésével történő ellenőrzésére.

(10) A talajterhelési díj bevallására, megfizetésére, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésére, ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

(12)9 A rendeletben biztosított díjkedvezmény vagy díjmentességek iránti kérelmet a tárgyévet

követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz lehet benyújtani, aki a kérelemről határozattal

dönt.

(13)10 A kibocsátó a talajterhelési díjat a Talajterhelési díj Bevételi Számla Mezőberény elnevezésű 10402142-49564948-48571307 számú számlára fizeti meg.

Díjkedvezmény

8. §

(1) Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50%-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor:

a) családban élő esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíj-minimum),

b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át.

(2) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése.

(3) A mentesség, illetve kedvezmény igénybevételére benyújtott kérelmet a jegyző bírálja el.

A talajterhelési díj felhasználása

118/A.§

(1) A szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) A talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis-védelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

Értelmező rendelkezések

9. §

Kibocsátó: Az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, és az átalány alapján díjfizetésre kötelezettet.

Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi - műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva a rácsatlakozást.

Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2004. évi XXVI. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1 ) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint.

Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.

Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek.

1210. §

Ezen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 24/2004.(VII.05.)MÖK sz. rendelet hatályát veszti.

E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével a belső piaci szolgáltatásokról összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Mezőberény, 2004. december 18.

Cservenák Pál Miklós sk. Dr. Hantos Katalin.sk

polgármester jegyző

Jelen rendeletet a mai napon kihirdettem:

Mezőberény, 2004. 12.20.

Dr. Hantos Katalin

jegyző


1
Beiktatta a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 1.§-a. A módosítás 2011.05.01. nappal lép hatályba.
2
A számozást módosította a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 1.§-a. A módosítás 2011.05.01. nappal lép hatályba.
3
Módosította a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. A módosítás 2011.05.01. nappal lép hatályba.
4
Módosította a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. A módosítás 2011.05.01. nappal lép hatályba.
5
Módosította a 14/2005.(II.28.)MÖK sz. rendelet. Hatályos a kihirdetésétől.
6
Módosította a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 3.§-a. A módosítás 2011.05.01. nappal lép hatályba.
7
Hatályon kívül helyezte a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép 2011.05.01. nappal.
8
Hatályon kívül helyezte a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép 2011.05.01. nappal.
9
Módosította a 4/2010.(II.23.) MÖK rendelet 1.§-a. Hatályos 2010.február 23-tól.
10
Módosította a 4/2010.(II.23.) MÖK rendelet 1.§-a. Hatályos 2010.február 23-tól.
11
Beiktatta a 15/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép 2011.05.01. nappal.
12
Kiegészítette a 15/2009.(VI.30.) MÖK sz. rendelet 1.§-a, hatályba lép 2009.július 15. napján.