| A szöveg időállapota: | 2012.V.31. - |
| Időállapot váltás: |
2004.III.29. - 2011.IX.30. 2011.X.1. - 2011.XI.30. 2011.XII.1. - 2011.XII.31. 2012.I.1. - 2012.III.8. 2012.III.9. - 2012.V.30. 2012.V.31. - |
11/2007 (V. 23.) MÖK számú rendelet
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bevezető
Mezőberény Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A helyi önkormányzás joga - Mezőberény város választópolgárainak közösségét illeti meg.
(1) Az önkormányzat jogi személy.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(3) Az önkormányzat székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
(4)2 Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.mezobereny.hu.
(5)3 Az önkormányzat hivatalos e-mail címe: infomezobereny.hu.
(6)4 Az önkormányzat hivatalos lapja a „Mezőberényi Hírmondó”.
2. §
(1) Az önkormányzat feladat és hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati törvény, más jogszabályok, valamint e szabályzat és egyéb helyi rendeletekben meghatározottak szerint.
(2) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében működteti hivatalát és intézményeit, együttműködik a város gazdálkodó szerveivel, a társadalmi (civil) szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, más települési - elsősorban a békési kistérségi társuláson belüli önkormányzatokkal -, megyei önkormányzattal és más kistérségi társulásokkal, regionális szervezetekkel.
3. §
(1) Az önkormányzat jogi személy, a jogi személyiséggel együtt járó jogosítványokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2)5 A képviselő-testületet a polgármester távollétében az alpolgármester képviseli.
A képviselő-testület ülésén egyes ügyek vitelére megbízást adhat képviseletre az alpolgármesternek, az önkormányzati képviselő-testület bármely tagjának.
(3) A testület képviseletében eljáró személy köteles a következő testületi ülésen beszámolni a képviseleti jogkörben végzett munkáról.
AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI: CÍMERE ZÁSZLAJA ÉS PECSÉTJE
4. §
(1) Az Önkormányzat címere: hullámos ezüst sávval vágott, arany rámás reneszánsz pajzs, felső része arany karóval hasított Az első kék mezőben három arany búzakalász - az első és harmadik szárán két arany levéllel, a középső cölöpösen, a két szélső jobbra, illetve balra dőlve- lebeg. A második kék mezőben lebegő fekete kacsos arany szőlőfürt. A harmadik, vörös mezőben arannyal szegélyezett fekete ekevas lebeg. A hullámos ezüst sáv fekete vonallal vágott. A reneszánsz pajzs alakja kiterített állatbőrre emlékeztet, a helységben egykor virágzó tímármesterség jelképe. A vágott hullámos ezüst sáv a Mezőberény földjeit átszelő Kettős-Köröst jelképezi. A búzakalász, a szőlőfürt és az ekevas a mezőgazdasági termelés különböző ágaira, valamint a település iparára utal, e mellett a három nemzetiség, a magyar, német és szlovák több évszázados békés együttélését is szimbolizálja.
(2) Az Önkormányzat zászlaja: fehér, közepében a városnak a rövid oldalra merőlegesen elhelyezett címerével. A címer alatt a pajzs alsó széléhez enyhe görbülettel igazodva nyomtatott arany nagybetűkkel a város neve olvasható. A lobogó rojtozata: kék.
(3) A címer és a zászló rajzát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A címer és zászló használatáról a képviselőtestület külön rendeletben rendelkezik.
(5) Az önkormányzat és szervei által használt bélyegzők:
a) A képviselő-testület körbélyegzője:
Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Mezőberény, a Magyar Köztársaság címerével.
b.) Városi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága körbélyegzője:
Városi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Mezőberény,- a Magyar Köztársaság címerével.
c.) A polgármester körbélyegzője:
Mezőberény Város Polgármestere - a Magyar Köztársaság címerével.
d.) A város jegyzőjének körbélyegzője:
Mezőberény Város Jegyzője - a Magyar Köztársaság címerével.
e) A polgármesteri Hivatal körbélyegzője: Polgármesteri Hivatal Mezőberény - a Magyar Köztársaság címerével.
(6) Az önkormányzat által alapított intézmények elnevezésükben használhatják a város önkormányzata intézménye elnevezést, e közszolgáltatást nyújtó intézmények elnevezésüket a Mezőberényben élő nemzetiségek nyelvén is feltüntethetik.
(7) A Képviselő-testület hivatalos pecsétjét kell használni:
a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,
az önkormányzat által kötött szerződéseken.
(8) Az önkormányzat kitüntetéseinek, kitüntető díjainak és elismerő címeinek alapítására, adományozására a képviselő-testület külön rendeleteket alkotott.
II.FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE ÉS SZERVEI
5. §
(1)6 Az önkormányzat feladatait az önkormányzati törvény - a továbbiakban: Ötv. - 8. §-a határozza meg, részletes feladat- és hatáskörét az önkormányzati törvény és más törvények állapítják meg. A hatáskörök változásának figyelemmel kisérése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
a) a településrendezés és településfejlesztés,
b) az épített és természeti környezet védelme
c) a lakásgazdálkodás,
d) vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,
e) a köztemető fenntartása7,
f) a helyi közutak és közterületek fenntartása,
g) a helyi tömegközlekedés és a köztisztaság biztosítása;
h) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés az energiaszolgáltatásban;
i) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
Gondoskodik:
j) az óvodai nevelésről,
k) az általános- és középfokú iskolai oktatásról és nevelésről,
l) az egészségügyi és szociális ellátásról,
m) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról,
n) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatásáról,
o) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításáról,
p) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítéséről.
(3) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
a) az egészséges ivóvízellátásról,
b) a gyermekek napközbeni ellátásáról,
c) az óvodai nevelésről,
d) az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
e) az egészségügyi és szociális alapellátásról,
f) a közvilágításról,
g) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról8,
h) az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét az SZMSZ 2 számú melléklete tartalmazza
96. §
A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) a rendeletalkotás;
b.) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c.) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
e.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g.) intézmény alapítása;
h.) közterület elnevezése, emlékmű állítás;
i.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j.) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l.) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m.) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. §. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
n.) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
7. §
(1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére és törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja át, minősített többségi szavazattal.
E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(2)10 Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) Képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a testület által átruházott hatáskörben hozott döntést.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról - hatósági ügyekben havonta (ügyszám és összeg megjelöléssel)-, egyéb ügyekben évente egyszer, írásban köteles beszámolni az átruházott hatáskör gyakorlója.
8. §
11(1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban:Nektv.) értelmében támogatja és segíti a városban működő Cigány, Német és Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatok munkáját.
(2) Mezőberény Város Önkormányzata a három nemzetiségi12 önkormányzattal együttműködési megállapodást köt. Az együttműködés részletes szabályait az SZMSZ külön fejezete tartalmazza.
9. §
Az önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a képviselő-testület által létrehozott bizottságok, a lakosság által közvetlenül megválasztott főállású polgármester, és a képviselő-testület - jegyző által vezetett - egységes hivatala. (Polgármesteri Hivatal)
III.FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
ALAKULÓ ÜLÉS
10. §
(1) A képviselő-testület alakuló ülését az újonnan megválasztott polgármester hívja össze, a választást követő 15 napon belül.
(2) Az alakuló ülést - a polgármester eskütételéig - a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.
A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd a képviselők leteszik az esküt, ezt követően átadja a megbízóleveleket.
A képviselők eskü tétele után teszi le a képviselő-testület előtt a polgármester az esküt, akinek a Helyi Választási Bizottság Elnöke ezt követően adja át megbízólevelét.
Az eskütétel után a megválasztott polgármester átveszi az ülés vezetését, ismerteti programját.
(3)13 A képviselő-testületnek az alakuló ülésen - a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással - kell megválasztania az alpolgármestert.
(4) A választás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) Dönteni kell a polgármester, alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA
11. §
(1)14 A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete.
Székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.
A képviselők nevét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja.
(3) A képviselő-testület ülései időpontját minden évben a munkatervben szabályozza. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal tart ülést.
(4)15 A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülés összehívására az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke jogosult.
(5)16 Össze kell hívni az ülést legalább 3 képviselő, a polgármester, illetve a képviselő-testület bármely bizottságának az indítványára.
(6)17 A képviselő-testület összehívását a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés, a nemzetiségeket18 érintő ügyekben pedig az érintett nemzetiségi19 önkormányzat is indítványozhatja.
(7) A rendkívüli ülés indítványát írásban kell benyújtani és azt indokolni kell.
(8)20 A testületi üléseket - a rendkívüli ülések kivételével - lehetőleg a hónap utolsó előtti hétfői napján délután 15 órára kell összehívni.
(9) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása indokolt esetben telefonon is történhet.
21A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.
(10)A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, napját,
b.) az ülés kezdetének időpontját,
c) a javasolt napirendi pontokat,
d) a napirendi pontok előterjesztőit
(11)22 Az ülés meghívóját és a jegyző, vagy megbízottja által kézjeggyel jóváhagyott előterjesztéseket a 12.§ (1) bekezdésének a)-i) pontjában szereplőknek - a képviselőknek és az intézmény-vezetőknek a nyílt ülés anyagát kizárólag elektronikus úton - olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
(12) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot a helyben szokásos módon hirdetmény és a Kábel TV, a városi honlapon való közzététel (www.mezobereny.hu) útján tájékoztatni kell, azzal a felhívással, hogy a napirendek anyaga a Polgármesteri Hivatal titkárságán, illetve a városi honlapon is megtekinthető23.
A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.
12. §
(1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket, a jegyzőt, valamennyi előterjesztés megküldésével,
b) az országgyűlési képviselőt
c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok24 elnökeit, a nyílt ülés előterjesztéseinek megküldésével25,
d) az aljegyzőt, hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a nyílt ülés előterjesztéseivel, és a szervezeti egységet érintő zárt ülés anyagaival
e) a hivatal belső ellenőrét, a költségvetést és vagyongazdálkodást érintő anyagokkal
f) az állandó bizottságok külső tagjait, a nyílt ülés előterjesztéseivel, valamint a bizottság által tárgyalt zárt ülési anyagokkal együtt.
g) az intézmények vezetőit, a nyílt ülések anyagaival, valamint az őket érintő zárt ülési előterjesztéssel,
h) a napirendi pontok előadóit,
i)26 a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
j)27
k)28
l) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a tevékenységi körébe tartozó napirendekhez, az ahhoz kapcsolódó előterjesztések megküldésével.
m) A helyi médiákat meghívóval és a Békés Megyei Hírlap munkatársait a nyílt ülés előterjesztéseivel
n) a napirend által érintett egyéb szervezeteket, ha meghívásukat a törvény előírja,
o) azon személyeket, szervezetek képviselőit, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(2) A meghívottak az (1) bekezdés k.) és m) pontjai kivételével tanácskozási joggal rendelkeznek.
A KÉPVISELŐ- TESTÜLET ÜLÉSE, SZABÁLYAI
13.§
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart: (Az ÖTV 12.§.(4) bekezdése alapján)
aa) választás, kinevezés, felmentés; vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása; fegyelmi büntetés kiszabása;
ab) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
ac) önkormányzati hatósági ügy,
ad) összeférhetetlenségi és kitüntetési javaslat ,valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyek tárgyalásakor
b) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
c)29 A (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott ügyek tárgyalása esetén az érintettet a testületi és bizottsági ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban nyilatkoztatni kell, hogy a nyilvános tárgyalásba bele egyezik-e. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, vagy nem nyilatkozik, a képviselő-testület, vagy bizottság az ügyet zárt ülésen tárgyalja.
30(3) A zárt ülésen:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a kisebbségi szószóló,
c) a jegyző, távollétében az aljegyző,
d) a jegyzőkönyvvezető,
e) meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt.
Jogszabály előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A polgármester az SZMSZ 11.§ (7) illetve (9) bekezdése alapján rendkívüli ülést hívhat össze.
(5) A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak átadása, testvérvárosi szerződések megkötése, évfordulója, valamint egyéb városi események megünneplésére, ünnepi megemlékezést tarthat, amire a képviselő-testületi ülés szabályait nem kell alkalmazni. Az ünnepi eseményről írásbeli emlékeztető készül.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE
14. §
(1)31 A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (továbbiakban: levezető elnök).
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke látja el a képviselő-testületi ülést levezető elnök teendőit.
(2)32 Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.
A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére.
b) javaslatot tesz a napirendekre, és előterjeszti a sürgősségi indítványt,
33c) a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló írásbeli beszámoló lakosságot leginkább érintő részeit szóban ismertetheti. Ehhez a napirendhez kérdést, véleményt a képviselő előre, írásban nyújthat be a polgármesterhez, a testületi ülés megkezdéséig. Amennyiben a képviselő a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló beszámolót az ülés napján kapja meg, a napirend tárgyalása során, maximum 3 percben a napirendhez kérdést, észrevételt tehet.
A levezető elnök beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és maximum 3 percben hozzászólhatnak. Az a képviselő, aki a hozzászólási időt kimerítette még egyszer maximum 2 percben reagálhat a korábban elhangzottakra.
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat, a határozat elfogadása után nincs helye hozzászólásnak, további vitának.
f) biztosítja a képviselők bejelentési, interpellációs és kérdezési jogát,
g) berekeszti az ülést.
(4) A levezető elnök jegyzőkönyv-hitelesítőnek a képviselő-testület tagjai közül két személyre tesz javaslatot. A javaslatot a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel fogadja el.
(5) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz
(6) Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testület ülésén, a képviselő napirenden nem szereplő városi jelentőségű ügyben a napirend előtt szót kérhet.
(7) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább egy órával a polgármesterhez kell írásban, vagy szóban benyújtani.
(8) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 3 perc időtartamra illeti meg.
(9) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.
(10) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(11)A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.
34(12) Állandó napirendi pont keretében ismertetni kell az előző testületi zárt ülésen hozott határozatokat, kivéve a hatósági ügyekben hozott döntéseket és azokat a személyiségi jogokat érintő döntéseket, amelyekhez a személyiségi jog érintettje nem járult hozzá, kivéve ez alól a jogszabályok alapján közérdekű adatnak minősülő adatokat. Az üzleti jellegű döntéseket, azok lezárta után kell nyilvánosságra hozni.
15.§
(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.
(2) E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,
b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
d) a terem elhagyására kötelezheti - kivéve a települési képviselőket - azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az, az ülés folytatását veszélyezteti.
(3)A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.
(4) Az a képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselőtestület - a kifogás benyújtását követően azonnal - egyszerű szótöbbséggel határoz
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
16. §
Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, amiről a képviselő-testület - vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
17. §
A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll a törvényességet érintően észrevételt tenni.
18. §35
(1) A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban - két testületi ülésen - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.
(2) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, a rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel biztosítása érdekében a tervezetet 15 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet, amelyet ismertetni kell a döntéshozatal során a Képviselő-testülettel.”
19.§
(1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által javasolt rendelet-tervezet, határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot, a javaslattevő köteles megfogalmazni, ehhez a jegyző jogi segítséget nyújt.
(3)36Az előterjesztés főbb elemei:
a.) A fejrész tartalmazza baloldalon az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, valamint az ügyet tárgyaló bizottság nevét, jobboldalon az előterjesztés sorszámát.
b.) A második rész tartalmazza a hozandó döntés indokainak felsorolását, a tárgykört rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat.
c.) A harmadik rész tartalmazza a világosan megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a felelős, végrehajtási és beszámolási határidő megjelölését, dátumot és aláírást.
(4) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.
(5) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni.
Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(6) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést, továbbá a korábban hozott azonos tárgyú határozat hatályban tartására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot.
(7) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.
(8) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti megjelölését.
a) azonnali határidő csak abban az esetben jelölhető meg; ha a végrehajtás feltételei
legkésőbb 3 munkanapon belül biztosíthatók,
b) folyamatos határidő akkor jelölhető meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó; többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, de ez esetben is a beszámolás idejét dátum szerint kell megjelölni
c) konkrét végrehajtási időpont abban az esetben alkalmazható, amikor az előterjesztő, illetve a testület a végrehajtást konkrét időponthoz tudja kötni,
d) nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatnál, amely végrehajtási cselekményt nem igényel (tudomásulvétel, ténymegállapítást stb.)
A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
(9) A végrehajtásért felelős megjelölésénél
a) biztosítani kell, hogy a határozat (határozati pont) címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen,
b) több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.
20.§
(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint a végrehajtásért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) a polgármester,
b)37 az alpolgármester,
c) képviselők
d) a bizottságok,
e) a jegyző,
f) intézményvezetők,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.
(2) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével együtt kerülhet a képviselőtestület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.
21.§
(1) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.
(2) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat38 képviselő-testülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervében előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.
(3) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testütet dönt.
BEJELENTÉS, KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ
22.§
(1) A bejelentést, kérdést, az ülés megkezdése előtt a Polgármesterhez írásban kell benyújtani. Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 1 percben történhet.
(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.
(3) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.
23.§
(1) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a települési képviselő a testületi ülésen vagy annak közreműködésével gyakorol. Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.
(2) A polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez - a feladatkörükbe tartozó minden önkormányzati ügyben - bármelyik települési képviselő interpellációt intézhet.
(3) Nincs helye interpellációnak:
- közigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
- olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szerveinek nincs hatásköre,
- előkészítést igénylő önálló napirend esetében,
- olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a Képviselő-testület hatásköre.
- személyi ügyek esetében az interpelláció zárt ülésen tárgyalható.
(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a Képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének megszabása mellett.
(6) Az interpellációt írásban vagy szóban képviselőtestületi ülésen lehet visszavonni.
(7) A képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően 15 napon belül írásban választ adni az interpelláló részére.
(8) A testületi ülés kezdetén, a napirendek ismertetése során, a polgármester közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpellálók személyét.
(9) Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 3-3 perc lehet.
(10) A Képviselő-testületi ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadása tárgyában.
(12) A válaszadás elhalasztásakor, illetőleg ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(13) Ha az interpellációra adott választ a testület sem fogadta el, az interpelláció kivizsgálását - a testület döntése alapján - a tárgy szerint illetékes bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a Képviselő-testület következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.
(14) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
23/A§
(1) A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgárnak - a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában- a polgármester egyszer adhat szót, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott szavazata alapján. A hozzászólás időtartama 3 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal viszontválaszra lehetőséget kell adni.
(2)39 Az állampolgár írásban benyújtott, képviselő-testületnek szóló közérdekű bejelentését a polgármester a beérkezéstől számított 3 napon belül továbbítja az illetékes bizottságnak véleményezésre. Egyebekben a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás tekintetében a 2004. évi XXIX. törvény szabályozása az irányadó.
(3)40
HATÁROZATHOZATAL
(A szavazás rendje)
24.§
(1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület - először a tárgyban illetékes szakbizottság javaslatáról, majd az előterjesztés sorrendjében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz.
Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslat felett kell dönteni.
(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.
(3) Bármely képviselő, bármely kérdésben szavazást kérhet. A kérést vita nélkül teljesíteni kell.
(4) A szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.
(5) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők, illetve tartózkodók megszámlálásával kell.41
A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(6)42 Határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen" szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot a Képviselő-testület elutasította.
(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely telepütési képviselő javaslatára a képviselő-testület - minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(8) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt - szükség esetén - a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a polgármester szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.
(9) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy az előterjesztett javaslatról a szavazás az ülésen később történjen, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
MINŐSÍTETT TÖBBSÉG
25.§
Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint felének "igen" szavazata - szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
(1) Az önkormányzati törvény alapján:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz, rendeletmódosításhoz, rendelet hatályon kívül helyezéséhez,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez, működési szabályai meghatározásához és módosításához,
c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához,
d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, kilépéshez, a társulási megállapodás módosításához,
e) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;
f) intézmény, más szervezet, gazdasági társaság alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
g) képviselő határozathozatalból történő kizárásához,
h) az Ötv. 12.§ (4) bek. b. pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
j) a polgármester elleni kereset benyújtásához
k) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi ügyekben fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához,
l) összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati ügyekhez.
(2) E rendelet alapján:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) a városrendezési terv elfogadásához,
c) az önkormányzat tulajdonban lévő és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
d)43
e) kitüntetés adományozásához,
f) helyi népszavazás kiírásához,
g) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
h) hitel felvételéhez,
i) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.
26.§
(1)44 A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a képviselők „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavazhatnak. Az a képviselő, aki az adott kérdésben nem kíván szavazni, a szavazás előtt köteles ezt az ülést vezető elnöknek bejelenteni.
(2)45 Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi, Jogi- és Közbiztonsági Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le
A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(3)46
(4)47 A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(5) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.48 A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s a levezető elnök hirdeti ki.
A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlás - minősített szótöbbséggel történő- kimondásához.
(7) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
27.§49
(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, illetve határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően egytől kezdődő arab folyamatos sorszámmal kell ellátni.
50(3) Az önkormányzati rendelet jelölése a következő:
a) Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete, mint a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést,
g) a rendelet címét „-ról”, „-ről” toldattal ellátva.
51(4) Az önkormányzati határozatok jelölése a következő:
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat kihirdetésének évét arab számmal,
d) zárójelben a határozat kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
e) „sz. határozat” kifejezést
foglalja magában.
(5) A Képviselő-testület határozatainak két fajtája van:
a.) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást igényelnek, de nem szükséges azok sorszámmal, felelős és határidővel való ellátása,
b.) érdemi határozatok: intézkedést igényelnek, ezeket sorszámmal kell ellátni, megjelölve a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.
28.§
(1) A képviselőtestület az Ötv. l6.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendeletet kell alkotni:
a) az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról,
b) az önkormányzat költségvetéséről,
c) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól,
d) a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről,
e) a közterület elnevezésének rendjéről,
f) a költségvetés végrehajtásának elfogadásáról (zárszámadás)
g) a képviselő-testületi bizottság részére hatósági hatáskör megállapításáról,
h) helyi adó megállapításáról,
i) a köztisztviselőket megillető juttatásokról, munkavégzésükre vonatkozó szabályokról,
j) az önkormányzati beruházások szabályozásának rendjéről,
k) a települési képviselőknek, a bizottságok tagjainak és elnökének díjazásáról,
l) a települési környezet védelméről,
m) a helyi támogatásokról,
n) a helyi vásárokról, piacokról,
o) a közterület használat engedélyezéséről,
p) a menetrendszerű közlekedésű autóbuszjáratok díjának megállapításáról,
q) az egyes szociális ellátásokról,
r) az Általános Rendezési Terv előírásairól,
s) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról,
t) a lakásgazdálkodás szabályairól,
u) közszolgáltatások kötelező igénybevételéről
v) a kitüntetések, díjak adományozásának rendjéről,
w) az önkormányzat hatáskörébe tartozó hatósági árak megállapításáról,
x) amire jogszabály kötelezi a képviselő-testületet.
(3) Rendelet alkotására a következők tehetnek javaslatot:
a) a polgármester, az alpolgármester52,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a települési képviselők,
d) nemzetiségi önkormányzatok53,
e) az erre irányuló népi kezdeményezés,
f) jegyző
(4) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.
(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága és a tárgykör szerint illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi.
A rendelettervezet előkészítésében a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.
(7) A rendelet-tervezetet írásos indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(9) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Közzé kell tenni továbbá - terjedelmétől függően egységes szerkezeti formában - a Mezőberényi Hírmondóban és az önkormányzat internetes honlapján.
(10) Minden önkormányzati rendelet egy példányát meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Kulturális központ Könyvtárnak54, annak érdekében, hogy a város lakossága a rendeleteket a legszélesebb körben megismerhesse.
(11) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(12) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek.
29.§
(1) A módosított rendeletek egységes szerkezetben történő megjelentetése, az önkormányzati rendeletek végrehajtásának ellenőrzése a jegyző feladata.
(2)55
30.§
(1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendelet tárgyát és számát;
b) a megalkotás időpontját,
c) hatályba lépésének időpontját,
d) megjegyzés rovatban a későbbi módosított vagy megszüntető rendelet számát és a változás időpontját.
(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozatok tárgyát és számát,
b) a határozathozatal időpontját,
c) a végrehajtás határidejét és felelősét,
d) a végrehajtásra vonatkozó egyéb fontos adatokat.
(4) A nyilvántartások vezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján köteles gondoskodni.
A JEGYZŐKÖNYV
31. §56
(1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül. A nyilvános Képviselő-testületi ülést a helyi Kábel TV egyenes adásban közvetítheti.
(2) A jegyzőkönyvben - kérésre - rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is, a jegyzőkönyvben névszerinti szavazás esetén nevesítve kell szerepeltetni a szavazások során a „nem”-mel szavazó, valamint tartózkodó képviselőket. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen elhangzottak és történtek lényegét, a képviselői kérdéseket, interpellációkat. A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell a képviselők jelenlétét és eltávozását.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések egy-egy példányát és a jelenléti ívet.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell kötni és a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell megőrizni, egy példányt - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Kulturális központ Könyvtárnak.
A nyílt ülés jegyzőkönyve a városi honlapon is megjelenik
(5) A nyílt ülés jegyzőkönyvéből - térítés ellenében - másolat kérhető.
(6) A Kábel TV által elektronikus formában rögzített képfelvételt a város jegyzője köteles őrizni, majd 5 évente az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtárában kialakított médiatárban elhelyezni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKAPROGRAMJA, MUNKATERVE
32. §
(1) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselőtestület elé - a testület megbízatásának időtartamára - amely a településfejlesztés; a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
(2) A képviselő-testület éves, vagy fél éves munkatervet készít.
(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságok tagjaitól,
c) az országgyűlési képviselőtől,
d) a nemzetiségi önkormányzatoktól57,
e) intézményvezetőktől
f) a pártoktól és társadalmi szervezetektől
(4) A lakosság, a városban működő gazdálkodó szervezetek és intézmények részére, felhívás útján - lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.
(5) A munkatervben szabályozni kell az ülések várható időpontját, a megtárgyalandó témákat, azok előadóit, előkészítésük módját és határidejét, a bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket.
(6) A munkatervet legkésőbb a tárgyévet (tárgy félévet) megelőző év utolsó ülésére kell beterjeszteni.
(7) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.
(8) A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a képviselőkkel ismertetni kell.
KÖZMEGHALLGATÁS, EGYÉB LAKOSSÁGI FÓRUMOK
33.§
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) Közmeghallgatást kell tartani:
a) a város általános rendezési tervéről,
b) a város környezetvédelmi programjáról.
(3) A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatokat tehetnek.
(4) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.
(5) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy telefonon is el lehet juttatni.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testütet jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
(8) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról szóló törvényben előírt módon kell intézni.
34.§
(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat a város lakossága, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.
(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
(3)58 Az egyéni képviselők évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tartanak körzetük lakosságát érintő kérdésekről. A fórumon tájékoztatást nyújtanak a képviselő-testületben végzett munkájukról, meghallgatják a választópolgárok észrevételeit, javaslatait, ötleteit. A lakossági fórumon elhangzott legfontosabb kérdésekről a fórumot követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatják a testületet.
IV. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
35. §
(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3)59A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a.) Ügyrendi Jogi és Közbiztonsági Bizottság 3 fő
b.) Pénzügyi, Gazdasági Bizottság 5 fő
c.) Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fő
d.) Szociális és egészségügyi Bizottság 3 fő
e.)60 az eseti Közbeszerzési Bíráló Bizottságot a Képviselő-testület a Közbeszerzési Szabályzat alapján bízza meg.
(4)61 Bizottsági tagok névsorát a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.
(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben;
ab) önkormányzati rendeletekben , a bizottság részére megállapított hatáskörökben
b) előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket
c.)Javaslatot tesznek:
ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok alapján)
cb) a tárgy év november 15. napjáig javaslatot tesznek a polgármesternek a következő évben megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre.
cc) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszűntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,
cd) „Mezőberény város ”díszpolgára cím adományozására, illetve visszavonására,
d.) Véleményezik:
da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét;
db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, dc)a szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját, azok vezetőinek
bérezését, jutalmazását
e.)Ellenőrzik:
ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,
f.) Beszámolnak:
- a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.
(6)62A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit az SZMSZ 6 számú melléklete tartalmazza.
A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közöl kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke63, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(7) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
(8)64 A Közbeszerzési Bíráló Bizottság olyan eseti bizottság, amely feladatait a közbeszerzésekről szóló jogszabály, valamint Mezőberény Város Önkormányzata, Közbeszerzési Szabályzata alapján látja el.
36. §
(1)65 A bizottság üléseit az elnök - az ügyrendjükben meghatározott időpontra - lehetőség szerint a képviselő-testületi ülést megelőző héten - az ülést megelőző négy (4) nappal - hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt - kérésre elektronikus úton is - kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is.
(2) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő-testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok ¼ részének - az ok és cél megjelölésével történő írásbeli indítványára.
(3)66 A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére és határozathozatalára vonatkozó szabályokat. Az ülések nyilvánosak, de az Ötv. zárt ülésre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(4) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét67, vagy kijelölt tagját, ha a tárgyalt napirend érinti
e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,
f) a hivatal belső ellenőrét a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,
g) az önkormányzati intézmények vezetőjét az intézményt érintő napirendekhez,
h) az érintett napirendek előadóit,
i) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(7) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval - meg kell hívni.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.
(9)68 A bizottság üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője kezeli.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(10) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg. A bizottság ügyvitel feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
V. FEJEZET
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
37.§
(1)69 A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogait és kötelezettségeit törvény, valamint e rendelet szabályozza.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3)70
38.§71
A képviselő főbb jogai:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat72 testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
f) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;
g) tiszteletdíjban, költségtérítésben és egyéb juttatásokban részesülhet,
h) feladatai eredményes ellátása érdekében képzésen, továbbképzésen jogosult részt venni.
39.§
A képviselő főbb kötelezettségei:
a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) a személyes érintettség bejelentése.
g) vagyonnyilatkozat tétele.
40.§
(1) A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.
(2) A képviselő írásban; vagy szóban köteles előre a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(3) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolta.
(4) A bejelentés nélkül képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésről távol maradt képviselőnek, bizottsági tagnak számolnia kell a képviselői juttatásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt következményekkel, figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §-ában foglalt rendelkezésekre.73 A bejelentés nélkül távol maradt képviselő nevét a bizottsági, illetve testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS
41.§
(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles, haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) 74A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, a kezdeményezés beérkezését követő 5 napon belül az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
VI. FEJEZET
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ
A POLGÁRMESTER
42.§75
(1) A polgármestert a lakosság közvetlenül választja, a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester minden hét szerdáján 8 és 12 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
43.§
(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:
a) segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,
b) képviseli az önkormányzatot.
c) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
e) lakossági fórumokat szervez,
f) támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel,
h) kapcsolatot tart más település - különösen a térség önkormányzataival,
i) kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat76 képviselő-testületével,
(2) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási, hatósági feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
44.§
A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.
45.§
(1) A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) a jogszabályok szerint saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
77(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994.évi LXIV.tv. határozza meg.
46. §
(1) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester tartós időre szóló szabadságát a képviselő-testületnek bejelenti. A képviselő-testület a bejelentést vita nélkül fogadja el. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván. A szabadságot lehetőség szerint az esedékesség évében kell igénybe venni. A szolgálati érdekből az adott évben ki nem vett szabadság kiadásáról a képviselő-testület dönt, a mindenkor hatályos ide vonatkozó jogszabályok alapján.
(4) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkarendjével egyezik.
(5)78 A polgármester tartós időre szóló szabadságának minősül a minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság.
AZ ALPOLGÁRMESTER
47. §79
(1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján, dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról és egyéb juttatásai mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
(4)80 Az alpolgármester minden hét hétfőjén 9 és 12 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
A JEGYZŐ
48.§
(1) A képviselő-testület - pályázat alapján, határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb fő feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) a határkörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
e) a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges,
f) szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosítói munkáját,
g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
AZ ALJEGYZŐ
49. §
(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára - pályázat alapján, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, illetve a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyzőt- távolléte esetén, teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
VII. FEJEZET
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
50.§
(1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A Polgármesteri Hivatal költségvetési intézmény, önálló jogi személy.
(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése:
Mezőberény Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
(3) A Polgármesteri Hivatal székhelye: Mezőberény, Kossuth tér 1.
(4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.
(5) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.
(6)81 A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit.
8251.§
(1) A Polgármesteri Hivatal tagozódása:
a.) Hatósági Osztály,
b.) Pénzügyi Osztály,
c.) Titkársági Osztály.
(2) A Hatósági Osztályt a mindenkori aljegyző, a Pénzügyi Osztályt osztályvezető, a Titkársági Osztályt a mindenkori jegyző vezeti
52. §
(1) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységek vezetői, valamint az érdemi ügyintézői kiadmányozási jogot kaphatnak.
(2) A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli
83A KÉPVISELŐK, A POLGÁRMESTER ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐK VAGYONNYILATKOZATA
53.§
84(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-, vagy élettársának valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat- tétel elmulasztása esetén, annak benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet.
(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.
(5) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság feladatkörébe utalja.
(6) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.
(7) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából
(8) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságnál bárki kezdeményezhet.
(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert - a saját, valamint - hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.
(10) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(11) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a képviselőtestületet annak soron következő ülésén tájékoztatja
(12) A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
(13) A képviselőtestület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(14) A képviselőtestület keresetet nyújthat be a polgármester ellen - az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz - polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében akkor is, ha a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a valóságnak nem megfelelően teljesíti.
8553/A.§
(1) A képviselő-testület által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzékét az SZMSZ 9. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az intézményvezetőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi eljárási rendet a Mezőberény Város Önkormányzati intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzata tartalmazza.
A TÁRSULÁS
54.§
86(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület részt vesz a Békési Kistérségi Társulás munkájában, a területfejlesztés mellett a társulásban részt vevő önkormányzatokkal együtt szervező tevékenységével több intézményfenntartó társulás gesztora, illetve részese. A Békési Kistérségi Társulás munkaszervezete látja el a belső ellenőrzési feladatokat Mezőberény önkormányzata szervei tekintetében, a közoktatás területén társulási megállapodás alapján működik a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Mezőberényi Kistérségi Óvoda, valamint társulási megállapodás alapján a Mezőberényi Humánsegítő és Szociális Szolgálat gesztorságával a Békési Kistérség Önkormányzataival közösen látja el az idősek nappali ellátását, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, családsegítő és gyermekjóléti ellátást.
(2) A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakíthat társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésűk szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
55. §
A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyekbe való bevonása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
e) egyes közigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése hatósági igazgatási társulás keretében,
f) intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a várost és a környező községeket egyaránt ellátó feladatokra.
IX. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
56.§
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
X. FEJEZET
GAZDÁLKODÁS
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS KÖLTSÉGVETÉSE
57.§
Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön Önkormányzati rendelet határozza meg.
Ez a rendelet állapítja meg:
a) a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - a képviselő-testület döntése alapján - részt vehet különböző vállalkozásokban.
58.§
87(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
(2) A képviselő-testület először a költségvetési koncepcióról dönt. A testület ennek alapján határozza meg az éves költségvetés főbb elveit, melyben a gazdálkodás elvének rögzítése mellett a garanciákat is meg kell határozni.
(3) Ezt követően két testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.
(4)88A képviselőtestület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét a következők szerint határozza meg:
a) Az első tárgyaláshoz a kormány költségvetési irányelveit, az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, a jegyző érdek-egyeztetése után a polgármester, bizottságok állásfoglalásával együtt gazdasági koncepciót állít össze, melynek keretében:
aa) számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
meghatározza - a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat, a kiadások mérséklésének alternatíváit.
ab) Egyezteti az igényeket a lehetőségekkel, és ennek alapján javaslatot tesz a szükségletek kielégítési sorrendjére, módjára.
ac) A bizottsági véleményezés során be kell mutatni a testületnek a felmerült igényeket, ezek megvalósíthatóságának alternatíváit.
ad) Az egyes döntési javaslatoknál jelezni kell a döntések több évre szóló hatásait.
b) A második fordulóban a képviselőtestület a költségvetési törvény ismeretében, annak előírásai szerint tárgyalja meg az éves költségvetési rendelet-tervezetet.
ba) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, majd a további vállalható (önkéntes) feladatokat tartalmazza .A költségvetés a bevételeit források, a kiadások és célok szerint tartalmazza.
bb) A gazdálkodás biztonsága érdekében tartalékot kell képezni..
(5) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A Pénzügyi-, és Gazdasági Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.
89(6) A rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az SZMSZ e §-ában, az államháztartásról szóló mindenkor hatályos törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(7) A zárszámadási rendeletet-tervezetet a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadási rendelet benyújtásával egyidejűleg kell a képviselő-testület elé terjeszteni az előző évi ellenőrzésekről szóló beszámolót, valamint az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentést.
ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS FŐBB SZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSE
59.§
(1)90 Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan az önállóan működő és gazdálkodó intézményei, illetve az önállóan működő intézménye útján látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.
(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Polgármesteri Hivatal irányításával történik helyi kincstári rendszerben.
A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.
Az intézmény saját bevételeinek - a költségvetésben nem tervezett - többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében foglaltak szerint használhatja fel
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(4) A képviselőtestület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról (zárszámadás) rendeleti formában dönt.
(5) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről esetleges befektetésükről, a testület tájékoztatása mellett, saját hatáskörben gondoskodjon a költségvetési rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint.
60.§
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat költségvetését és zárszámadását könyvvizsgáló hitelesíti.
(3) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület a Békési Kistérségi Társulás munkaszervezetében - megállapodás alapján foglalkoztatott belső ellenőr útján biztosítja.
(4)Az éves ellenőrzési tervet minden év november 15-ig kell elfogadásra benyújtani a képviselő-testületnek.
60/A §
(1) A képviselő -testület , megbízatásának időtartamára-vagy döntés szerint ennél hosszabb időtávra- gazdasági programot készít. A gazdasági program tartalmazza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, melyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását szolgálja. A gazdasági program két részből áll, egy helyzetelemzésből és egy az abból adódó jövőre mutató javaslatokból.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklusra szól, a ciklusidőn túli időre szóló gazdasági programot a testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és aktualizálja.
60/B§
A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
A vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályairól, valamint a vagyonkezelésbe adott vagyon köréről szükség esetén a vagyonrendeletben kell rendelkezni.
9160/C.§
Mezőberény Város Önkormányzatának szakfeladat-rendjét az 5. függelék tartalmazza.
XI. FEJEZET
FELTERJESZTÉSI JOG
61.§
A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását.
XI. FEJEZET
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS92
62.§
(1) Mezőberényben a lakosság közvetlen választás útján három nemzetiségi önkormányzatot93 választott.
Önkormányzata van:
a)cigányságnak
b)németeknek
c)szlovákoknak
(2)94 A település önkormányzata együttműködik a megválasztott nemzetiségi önkormányzatokkal95 a következők szerint:
a) a nemzetiségeket érintő96 kérdések megtárgyalására együttes ülés tartását kezdeményezheti a képviselő-testület, bármelyik nemzetiségi önkormányzat97 elnöke
b) a képviselő-testület - külön rendeletben- átruházhatja a jogszabályok keretei között hatásköre gyakorlását a nemzetiségi önkormányzatokra98
c) a nemzetiségeket érintő99 döntések meghozatala előtt ki kell kérni a nemzetiségi önkormányzatok100 véleményét
d) a Nektv. és Ötv. által meghatározott intézmény alapítása előtt véleményt kell kérni a képviselő-testületi döntés meghozatala előtt.
(3)101 A helyi önkormányzat támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok feladatának ellátásához, és működéséhez további támogatást nyújthat.
(4) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok102 mellérendeltségi viszonyban állnak.
(5) A nemzetiségi önkormányzatok103 képviselői az SZMSZ-ben foglaltak szerint tanácskozási joggal vesznek részt a képviselőtestület és bizottságok ülésein.
(6) A nemzetiségi önkormányzatok104 elnökei és a képviselő-testület tisztségviselői szükség szerint értékelik a közös gondokat, kölcsönösen segítik egymás munkáját.
(7) A Képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzatok105 az együttműködésük konkrét tartalmát, és módját külön megállapodásban rögzítik. E megállapodásokat a képviselő- testület és az adott nemzetiségi önkormányzat106 hagyja jóvá.
A TELEPÜLÉS KAPCSOLATAI
63.§
(1)Mezőberény Város külföldi kapcsolatai:
- Németországi településekkel kötött testvérvárosi szerződés alapján: Münsingen és Gronau városokkal tart fenn kapcsolatot
- Szlovák Köztársaságban : Gúta (Kolarovó) városával - a lakosságot összekötő rokoni és baráti kapcsolatok alapján alakult ki a testvérvárosi együttműködés
- Román Köztársaság területén Szováta városával kötött a képviselőtestület testvérvárosi szerződést
- 1072006. augusztus 20. óta a Szerb Köztársaság területén lévő Csantavér községgel testvér-települési kapcsolat.
(2) Az önkormányzat külkapcsolatainak rendjét és szabályait a külkapcsolati koncepció tartalmazza.
(3) Belföldi kapcsolatok:
Területfejlesztés kérdésében önkormányzati társulás keretében az önkormányzat a Békési kistérség része
A Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszövetségének tagja,
Az önkormányzati intézmények maguk szervezik és alakítják partner kapcsolataikat
XII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10864.§
(1) Az SZMSZ megalkotásáról szóló 12/2004. (III. 29) MÖK számú rendelet 2004. március 29-én lép hatályba.
(2) Az SZMSZ-t megalkotó 12/2004. (III. 29) MÖK számú rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a 30/1998. (XII. 14.) MÖK számú és az ezt módosító 25/2002. (XII. 15.) MÖK számú, a 27/2002. (XI. 18.) MÖK számú rendelet.
(3) Ahol helyi önkormányzati rendeletben Ügyrendi Bizottság elnevezés szerepel, ott az Ügyrendi, Jogi Közbiztonsági Bizottság elnevezés, ahol Szociális Bizottság elnevezés szerepel, ott Szociális és Egészségügyi Bizottság elnevezés értendő.
(4) 11/2007. (V. 23.) MÖK számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt rendelet 2007. június 1 napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 12/2004. (III. 29) MÖK számú rendeletet módosító 61/2005. (XII. 23) MÖK számú, a 33/2006. (X. 17) MÖK számú rendelet, valamint a 35/2006. (XI. 6) MÖK számú rendelet.
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet109
Mezőberény Város Önkormányzata önként vállalt feladatai
1.) Polgármesteri Hivatal:
- Közterület rendjének fenntartása: mezőőri őrszolgálat, és közterület felügyelet
- Közfoglalkoztatási mintaprogramok
- Mezőőri őrszolgálat, lakossági telefon kiadások tovább számlázása
- Rendszeres szociális segély, helyi rendelet alapján
- Gyermekétkeztetés (Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)
- Autóbusz közlekedés (Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)
- Ápolási díj: méltányossági
- Lakásfenntartási támogatás: méltányossági.
- Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás
- Adósságkezelési támogatás
- Szociális kölcsön
- Temetési kölcsön.
- Városi rendezvények támogatása
- Egyéb külkapcsolatok finanszírozása támogatás
- Önkormányzati támogatás biztosítása egyéb szervezeteknek
- Helyi védelem alatt álló épületek megóvásának elősegítésére támogatás
2.) Orlai Petrics Soma Kulturális Központ:
- Könyvkiadás
- Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
- Egyéb kiadói tevékenység
- Hangfelvétel készítése, kiadása
- Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbe adása, üzemeltetése
- M..n.s. egyéb oktatás
- Előadóművészeti tevékenység
- Múzeumi tevékenység
3.) Városi Közszolgáltató Intézmény:
- Egyéb szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás (Kistérségi busz üzemeltetése)
- Üdülői szálláshely szolgáltatás
- Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás (Kálmán Fürdő, Piknik-park)
- Nem lakóingatlan bérbeadása
- Piac és vásárcsarnok üzemeltetés
4.) Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat:
- Otthoni (egészségügyi) szakápolás
- Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások
- Fiziotherápiás szolgáltatás
- Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
- Demens betegek bentlakásos ellátása
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- Támogató szolgálat
- Adósságkezelési szolgáltatás
5.) Kistérségi Általános Iskola:
- Kollégiumi ellátás, kollégiumi nevelés
- Alapfokú művészetoktatás
- Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás, a gyógytestnevelés
- Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem oktathatók
6.) Petőfi Sándor Gimnázium:
- Gimnáziumi oktatás
- Kollégiumi ellátás, kollégiumi nevelés
3. számú melléklet:110
4.számú melléklet:111
ÁTRUHÁZOTT KÉPVISELŐ-TESTÜLETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
A) A POLGÁRMESTER FELADAT ÉS HATÁSKÖREI
1. Dönt a költségvetésben jóváhagyott összeg erejéig folyószámla-hitel (rulírozó-hitel) felvételéről.
2. Megköti az önkormányzat nevében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozó haszonbérleti-, értékesítés esetén az adásvételi szerződést.
3. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott céltartaléknak - célnak - megfelelő felhasználásáról.
4. A költségvetési előirányzat erejéig megköti a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződéseket.
5. A költségvetésből rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretein belül - az utak forgalmának és jelentőségének sorrendjét figyelembe véve - gondoskodik arról, hogy közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
6. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti - a részt vevő által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - az útépítési együttműködésben részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt magánszemélyt, vagy jogi személyt, ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz.
7. Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges.
8. Képviselő-testület rendelete alapján dönt a közterület-használat engedélyezéséről.
9. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
10. Az állattartásról szóló helyi rendeletben foglalt szabályok megszegése esetén, valamint a szakhatóságok véleménye alapján megtilthatja az állattartást, illetve a tartható állatok számát indokolt esetben korlátozhatja.
11. Engedélyezi a város címerének és zászlójának a fenti rendelkezések szerinti felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.
12. A beruházás szükségességéről szóló képviselő-testületi döntést követően gondoskodik a szükséges költségek fedezetéről. A képviselőtestület nevében eljáró polgármester- a felhatalmazás alapján- az előkészítésért teljes egészében felelős, a beruházási alapokmány jóváhagyásáig terjedő részfeladatok végrehajtása során csak a beruházási program jóváhagyásában szükséges a képviselőtestület külön felhatalmazását, döntését kérnie.
13. A képviselő-testület által eldöntött beruházások tervezési szerződései megkötését elvégzi- kivéve az előminősítési eljárást igénylő beruházásokat.
14. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés aláírását elvégzi - beleértve a szerződés módosítását és kiegészítését is.
15. Amennyiben a szerződési ajánlat a beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a képviselőtestületnél a beruházási alapokmány módosítását.
16. A külső szakértő bonyolító alkalmazása esetén a képviselő-testület döntését követően megköti a szerződést.
17. A beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási szerződéseket a jegyzővel együttesen írja alá.
18. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy veszélyezteti a beruházás megvalósítását.
19. A beruházás az üzembe helyezési okmány kiállításával fejeződik be. Az üzembe helyezési okmányt aláírja.
20. Sürgős, életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az intézményvezetővel, ha z intézményvezető rendelkezik az elhárításról.
21. Az útépítési együttműködésről és az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló helyi rendeletben foglaltak alapján: az útépítési érdekeltségi hozzájárulást a megépült út műszaki átadása napjától kell előírni. Kérelemre és rászorultság esetén 12 havi részletfizetést, ill. fizetési halasztást engedélyezhet.
22. Szükség esetén a szolgáltató kezdeményezésére a településen vízkorlátozást - az ivóvíz-ellátási és szennyvíz elvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint - elrendeli.
23. Indokolt esetben, kérelemre engedélyezi - a lakáshoz jutás feltételei megkönnyítésének támogatásáról szóló helyi rendeletben foglaltak alapján - a támogatás igénybevételi határidejének egy ízben - maximum 6 hónappal - meghosszabbítását.
24. Ellátja - az önkormányzati lakások és helyiségek bérletétől és elidegenítéséről szóló helyi rendelete alapján - bérbeadói jogkör gyakorlását. (Állami támogatással létesült új lakások első bérlőjének kijelölése a képviselő-testület hatásköre)
25. Garzonházi bérlők esetén a felmondási idő tartamát - a bérlők méltányolható körülményeit figyelembe véve - megállapítja.
26. A szociális rászorultságot megállapítja és szerződést köt az igénylővel a lakások lakbértámogatására vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint
27. Dönt az önkormányzati bérlakásba a rendeletben foglaltakon túli személy befogadás engedélyezéséről.
28. A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog-folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet, melyhez hozzájárulást adhat.
29. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont - alapfeladata ellátásának sérelme nélkül - határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. A hasznosításból származó bevétel az intézményt az adott év költségvetési rendeletében meghatározottak szerint illeti meg. Az 1 évet meghaladó, de az 5 évet el nem érő bérbeadáshoz való hozzájárulás.
30. Szociális ellátási ügyekben átruházott hatáskörben dönt:
a) átmeneti segélyről (kivéve a gyógyszer-támogatási ügyeket)
b) temetési kölcsönről,
c) kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyről,
31. A közterület-használathoz a közterület-tulajdonos önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása, engedélye (a továbbiakban: engedélye) szükséges. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében eljárva gyakorolja A haszonbérleti díj mérséklését, elemi kárra vagy művelési ágváltozásra tekintettel engedélyezi. Állandó közterület-használatot szükség esetén pályáztatás útján, pályázati eljárás után engedélyez.
32. Közérdekből, vagy más fontos, és méltányolható okból a közterület- használati díj megfizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, illetőleg a megfizetés határidejére kamatmentes halasztást adhat.
33. A városi köztemetőben sírhelyet előre váltani a 60. életév betöltése után, illetve életkorra, tekintet nélkül az egyik házastárs halála esetén lehet. Az egyedi és kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, ettől eltérően is intézkedhet.
34. A középületeknek és közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásáról szóló helyi rendeletben felsorolt ünnepeken kívül, helyi jelentőségű eseményekre tekintettel is elrendelheti Mezőberény középületeinek, közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását. Meghatározza a közterületek közül azokat, melyeket az ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni. A fellobogózást egyes útvonalakon vagy egyes útvonalak által határolt közterületekre is elrendelheti. Jelentős események alkalmából az Egyházak, társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervek kérelmére elrendelheti a fellobogózást, amennyiben a kérelmezők vállalják annak költségeit.
35. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságai, Mezőberény országgyűlési képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek gyászlobogóval való fellobogózását, és/vagy a Kossuth tér zászlórúdjaira a magyar nemzeti lobogó és Mezőberény zászlajának felvonását, majd félárbocra eresztését.
36. A mindenkor hatályos helyi önkormányzati költségvetési rendeletben a képviselő-testült felhatalmazza (egyben kötelezi, hogy a végrehajtást követően a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztassa.):
a) A Polgármesteri Hivatal költségvetésében biztosított 5 millió Ft erejéig rendkívüli esetben, illetve azonnali döntést igénylő feladat megvalósítására kötelezettséget vállaljon.
b) A gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett, - a Képviselőtestület által meghatározott folyószámlahitel kereten belül - ha szükséges, a hitel felvételéről gondoskodjon.
c) Az általános tartalék terhére, nem halasztható feladatok végrehajtására esetenként, 3 millió Ft erejéig kötelezettséget vállaljon, illetve átcsoportosítást hajtson végre, a szükséges előirányzatot felhasználja.
d) Az ideiglenes szabad forrásokat hozam elérése érdekében államilag garantált értékpapírba fektesse be.
e) A 2011. évi költségvetési rendelet 4. számú mellékletben meghatározott feladatok tekintetében a beruházói feladatokat lássa el.
f) A 2011. évi költségvetési rendelet 5. számú mellékletben meghatározott felújítási célok megvalósítását lássa el.
112g) Nettó 5 millió Ft feletti összegű kifizetésekről, adás-vételről, beszerzésekről szóló szerződéseket (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 4. pontja szerint) a helyben szokásos módon tegye közzé.
h) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább negyedévente köteles a képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában. Az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesítenie.
i) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé köteles terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
113B) A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG DÖNT
A Szociális Bizottság hatáskörgyakorlásába tartozó ügytípusok:
1.) Szociális törvény (1993. évi III. törvény) szerinti szociális ellátások
a) méltányossági ápolási díj,
b) rendkívüli gyógyszertámogatás megállapítása
c) Kivételes méltánylást érdemlő esetben - amennyiben azt jogszabály nem tiltja - az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy attól eltérő mértékben az átruházott hatáskört gyakorló Szociális Bizottság megállapíthat szociális ellátást.
d) adósságkezelési szolgáltatás.
2.) Gyermekvédelmi ellátások (1997. évi XXXI. törvény)
A) Pénzbeli támogatás:
a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
B) Természetbeni juttatás:
a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretek között a gyermekintézmények étkezési térítésének közvetlenül az intézmények által kezdeményezett és javasolt díjkedvezményének megállapítása
c) helyi járatú autóbusz diákbérlet támogatása
3.) A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló helyi rendelet 4.§-ban foglalt visszafizetés elrendelése, vagy annak méltányosságból való elengedése.
C) AZ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG DÖNT
1) A jogszabályok és az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sport tevékenység támogatásáról szóló helyi rendelet által meghatározott sport feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a - képviselő-testület által létrehozott - illetékes - Oktatási és Kulturális Bizottság gyakorolja.
2) A képviselőtestület évente a költségvetésről szóló helyi rendeletében az Oktatási és Kulturális Bizottságra ruházza át a költségvetésében a városi rendezvények és civil szervezetek támogatására, valamint a nem hivatalos külkapcsolatok, és a sporttámogatásra betervezett előirányzatok felosztását - az elfogadott pályázati feltételek alapján.
3) Az Oktatási és Kulturális Bizottság döntése alapján, amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. Amennyiben az önkormányzati támogatás kedvezményezettje a kapott támogatást a megjelölt célra, a megjelölt határidőre nem használja fel, illetve nem a megjelölt célra használja fel, a támogatás összegét köteles a folyósító számlájára haladéktalanul visszautalni, illetve a továbbiakban támogatásban nem részesülhet. A pályázati támogatással való elszámolás részletes szabályait a pályázati kiírásban ismertetni kell.
5. számú melléklet:114
6. számú melléklet:115
A képviselő-testület bizottságai feladat és hatásköre
1.) Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság
Feladatai:
a) a képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata;
b) a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítése, testületi ülés elé terjesztése, az SZMSZ hatályosulásának vizsgálata, módosítására javaslattétel;
c) képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos teendők ellátása;
d) az önkormányzati rendelet-tervezetek jogi véleményezése, az elfogadott rendeletek hatályosulásának vizsgálata, szükség esetén módosító- kiegészítő javaslatok elkészítése;
e) a Polgármesteri Hivatal önkormányzati hatósági ügyintézésének figyelemmel kisérése, az önkormányzati rendeletek jogszerű végrehajtásának ellenőrzése;
f) az önkormányzati intézmények alapító okirat szerinti működésének vizsgálata, a szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyás előtti véleményezése;
g) a polgármester bérezése és jutalmára javaslattétel
h) ellátja mindazon feladatokat, amivel a Képviselő-testület esetenként megbízza.
i) A bizottság gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.
j) Véleményezi felkérés esetén, az önkormányzat által kötendő szerződéseket.
k) A bizottság ellátja:
- A polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,
- Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását
l) A bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a rendőrséggel és e területen működő civil szervezetekkel együttműködve látja el.
m) ellátja továbbá a hatásköri jegyzékben meghatározott- tevékenységi körét érintő önkormányzati feladatok előkészítését.
Az Ügyrendi Bizottság saját ügyrendjében határozza meg eljárási szabályait.
2.) Szociális és Egészségügyi Bizottság
Feladatai:
1.) Eljár a szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtására kiadott helyi önkormányzati rendeletben a bizottságra ruházott szociális ügyekben.
2.) Eljár a szakmai feladatkörét érintő jogszabályok végrehajtására alkotott helyi önkormányzati rendeletben biztosított hatáskörben, illetőleg a képviselőtestület által átruházott hatáskörben
3.) Ellenőrzi az önkormányzat egészségügyi - szociális és humánsegítő intézményeit.
4.) Közreműködik a szociális és egészségügyi gondoskodás fejlesztési elképzelései kidolgozásában, véleményezi az ilyen irányú javaslatokat, pályázatokat.
5.) Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal egészségügyi és szociális-, gyámügyi feladatai ellátását.
6.) Együttműködik a szociális gondoskodás fejlesztése érdekében a városban azokkal a civil szervezetekkel, amelyek rokonterületen működnek.
7.) Ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselőtestület esetenként megbízza.
8.) Előkészíti a város szociális szolgáltatás-fejlesztési koncepcióját
3.) Pénzügyi-, Gazdasági Bizottság
Feladatai:
1.) Ellátja az Ötv-ben /92.§ /3/ bek. / meghatározott feladatokat
- véleményezi az éves költségvetési javaslatot, végrehajtásáról szóló éves és féléves beszámoló tervezeteit;
- figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, a vagyonváltozásokat, értékeli azok okait;
- figyelemmel kíséri a saját bevételek alakulását, javaslatot tesz azok beszedésének hatékonyabbá tételére;
- vizsgálja a hitel-felvételek indokait, gazdasági megalapozottságát;
- ellenőrzi a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményeknél.
2.) Közreműködik a képviselőtestület által elrendelt pénzügyi ellenőrzésekben, megállapításait a testület elé tárja.
3.) Véleményezi a képviselő-testület gazdaság tárgyú előterjesztéseit, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket.
4.) Közreműködik a beruházásokra előírt versenytárgyalások lebonyolításában, a vagyonnal kapcsolatos pályázati feltételek meghatározásában.
5.) Figyelemmel kíséri a városfejlesztés, városgazdálkodás és önkormányzati épület felújítások helyzetét, javaslatot tesz a képviselőtestületnek munkák elvégzésére.
6.) Figyelemmel kíséri a kommunális ellátás, önkormányzati lakásépítések, környezetvédelmi feladatok ellátását, az önkormányzati földek hasznosítását, javaslatot tesz természeti - és környezeti érték helyi védelemben részesítésére.
7.) Véleményezi az önkormányzat gazdasági jellegű pályázatait
8.) Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a képviselőtestület megbízza.
4.) Oktatási és Kulturális Bizottság
Feladatai:
1) Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a település oktatási és közművelődési helyzetét.
2) Szakmai vonatkozásban ellenőrzi és véleményezi az érintett önkormányzati szerv, valamint az oktatási, közművelődési, sport feladatokat ellátó intézmények tevékenységét, éves munkatervét
3) Közreműködik a város belföldi és külföldi kapcsolatainak szervezésében, ellenőrzi a külkapcsolatokból adódó városi feladatok végrehajtását.
4) Figyelemmel kíséri és észrevételezi az ágazat területén működő nem önkormányzati szervek munkáját.
5) Koordinálja az önkormányzat kulturális rendezvényeinek szervezését.
6) Kidolgozza és a képviselőtestület elé terjeszti a lakosságot érintő fejlesztési programokat, koncepciókat az oktatás, művelődés, sport és a városi külkapcsolatok vonatkozásában.
7) Végzi mindazokat a feladatokat, amellyel a testület esetenként megbízza.
8) Ellátja a Képviselőtestület által átruházott hatáskörbe tartozó feladatokat
5) Közbeszerzési Bíráló Bizottság
Feladatai:
a.) A közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések előkészítése, a közbeszerzési felhívások véleményezése, előterjesztése döntésre a képviselő-testület elé;
b.) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárásokban a beérkezett ajánlatok értékelése (bírálata), véleményezése, javaslattétel a legjobb ajánlattevőre - és ha van további érvényes ajánlat -, akkor a 2. helyezettre is;
c.) Az egyszerű és közösségi közbeszerzések tekintetében az ajánlati felhívások kibocsátása - ha az Irányító Hatóság vagy a Támogató másképp nem rendelkezik -, a beérkezett ajánlatok értékelése, egyszerű tárgyalásos eljárásokban a tárgyalás lefolytatása;
d.) két szakaszos közbeszerzési eljárásban a részvételi felhívás elfogadása és közzététele;
e.) mindazon feladatok ellátása, amit magasabb szintű jogszabály vagy az önkormányzat közbeszerzési szabályzata a közbeszerzési bíráló bizottság feladatkörébe utal.
7.számú melléklet:116
8.számú melléklete:117
9. számú melléklet118
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzéke
1. Mezőberényi Kistérségi Óvoda vezetője
2. Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója
3. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ igazgatója
4. Orlai Petrics Soma Kulturális Központ igazgatója
5. Városi Közszolgáltató Intézmény igazgatója
6. Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat igazgatója”
1.Számú függelék:119
I.
A KÉPVISELŐTESTÜLET NEM ÁTRUHÁZHATÓ HATÁSKÖREI
1.) Rendeletet alkot (1990. évi LXV. törvény 10. § a) pont /Ötv./)
a) Működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében határozza meg. /Ötv. 18. § (1) bek./
b) A Közgyűl5és a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /Ötv. 16. § (1)/
2.) Szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás. /Ötv. 10. § b)/
a) Meghatározza bizottságai szervezetét és megválasztja azokat. /Ötv. 22. §/
b) Egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, és jóváhagyja annak Ügyrendjét. /Ötv. 38. § (1) bekezdés/
c) Hivatali kirendeltséget hozhat létre településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére. /Ötv. 29. §/
d) Állást foglalhat az önkormányzat feloszlatására irányuló javaslat esetén. /Ötv. 93. § (3)/
e) Megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását. /Ötv. 18. § (3)/
f) Gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat. /Ötv. 33. §)/
g) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. /Ötv. 34. §/
h) A polgármesternek, bármely települési képviselőnek javaslatára tanácsnokot választhat. /Ötv. 21. §/
i) A bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása. /Ötv. 10. § j)/
j) Jegyzőt, aljegyzőt nevez ki - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően.
Az aljegyzőt a jegyző javaslatára nevezi ki. /Ötv. 36. § (1)/
k) Intézményvezetők kinevezése, megbízása, felmentése, megbízás visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása. /Ötv. 9. § (4), 103. § a), b)/
3.) A helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása /Ötv. 10. § c)/
a) Elrendelhet helyi népszavazást a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben és saját rendeletének megerősítésére. /Ötv. 46. § (3)/
4.) A gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása. /Ötv. 10. § d)/
a) Alapítványt hozhat létre, közérdekű kötelezettségvállalást tehet, hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki. /Ötv. 88. §/
b) Forgalomképtelennek nyilváníthatja egyes ingó és ingatlanvagyonát.
/Ötv. 79. § (2)/
c) A fizetőképesség helyreállítása érdekében köteles felfüggeszteni a feladatok finanszírozását a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével. /Ötv. 90. § (4)/.
d) Dönt az általános tartalékok felhasználásáról.
/1992. évi XXXVIII. törvény 73. §/
e) Dönt a címzett, illetve céltámogatások igényléséről.
/1991. évi XX. törvény 138. § (1) bek. h)/
f) Koncessziós pályázat kiírása, elbírálása. /1991. évi XVI. törvény 4. §/
g) Évente megállapítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásoknak, azok igénybevételének feltételeit, valamint a fizetendő térítési díjakat. /1993. évi III. törvény 92. §/
i) Jóváhagyja a rendezési terveket. /1997. LXXVIII. törvény 6. § (3)/
5.) Önkormányzati társulás létrehozása társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás. /Ötv. 10. § e)/
6.) Megállapodás külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás. /Ötv. 10. § f)/
7.) Intézmény alapítása. /Ötv. 10. § g)/
a) Dönt a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről. /1992. évi XXXVIII. törvény 87-90. §/
b) Megállapítja a feladataihoz igazodóan a gazdálkodás formáit és önállóan alakítja ki - pénzügyi előírások keretei között - az érdekeltségi szabályokat.
/Ötv. 81. § (1)/
c) Intézményét támogatásban részesíti, a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. /Ötv. 89. § (1)-(3)/
d) Meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait./1992. évi XXXVIII. törvény 87-100. §, 1994. évi XXI. törvény/
8.) Közterület elnevezése, emlékmű állítás. /Ötv. 10. § h)/
9.) Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. /Ötv. 10. § i)/
10.) Állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települését is érinti. /Ötv. 10. § k)/
11.) Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő. /Ötv. 10. § (1)/
12.) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
13.) A polgármester, valamint a Képviselőtestület bizottságainak önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozatai ellen fellebbezés esetében a másodfokú döntés meghozatala. /Ötv. 11. § (2)/
14.) Köteles a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének törvényességi észrevételeit megvizsgálni, a tett intézkedésekről, illetve az egyet nem értésről a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét tájékoztatni. /Ötv. 99. § (1)/
15.) Amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal. /Ötv. 10. §/
16.) Az 500 EFt-ot meghaladó összegű támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásáról dönt.
17.) Dönt a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi, valamint az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos ügyben.
18.) Dönt a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos ügyben.
2.számú függelék120
3. számú függelék121
A polgármester, és a képviselők neve és címe:
Siklósi István, polgármester Mezőberény, Liget utca 6.
Barna Márton, Mezőberény, Szent János utca 29.
Dr. Burján Katalin, Mezőberény, Petőfi út 22/a.
Debreczeni Gábor, Mezőberény, Győri János utca 5/b.
Halász Ferenc, Mezőberény, Mátyás király utca 61/a.
Harmati László, Mezőberény, Vésztői út 15.
Kovács Edina, Mezőberény, Fő út 2/b.
Kovács Lászlóné, Mezőberény, Puskin utca 43.
Körösi Mihály, Mezőberény, Jeszenszky út 25.
Mezeiné Szegedi Erzsébet, Mezőberény, Belencéresi út 14.
Nagy Sándor, Mezőberény, Kereki út 7.
Szekeres Józsefné, alpolgármester Mezőberény, Bajcsy Zs. utca 56.
4. számú függelék122
Az önkormányzati állandó bizottságok tagjainak nevei:
1.) Ügyrendi, Jogi Közbiztonsági Bizottság:
Elnök: Debreczeni Gábor képviselő
Tagjai: Halász Ferenc képviselő, valamint Balogh Zsolt nem képviselő bizottsági tag
2.) Pénzügyi,- Gazdasági Bizottság:
Elnök: Harmati László képviselő
Tagjai: Kovács Edina, Nagy Sándor képviselők, Kohut Pálné és Szilágyi Tibor nem képviselő bizottsági tagok
3.) Szociális és Egészségügyi Bizottság:
Elnök: Kovács Lászlóné képviselő
Tagjai: Dr. Burján Katalin képviselő, Kozma Mária nem képviselő bizottsági tag
4.) Oktatási és Kulturális Bizottság:
Elnök: Körösi Mihály képviselő
Tagjai: Barna Márton, Mezeiné Szegedi Erzsébet képviselők, valamint Lázárné Skorka Katalin és Papp Zoltán nem képviselő bizottsági tagok
1235. függelék a 11/2007.(V.23.)MÖK számú rendelethez
Mezőberény Város Önkormányzata
Szakfeladat-rendje
Alaptevékenységek szakfeladat szerinti bontásban:
3700001 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
3811031 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
3812011 Egészségügyi és más fertőzésveszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása
3822001 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (ATEV)
4211001 Út, autópálya építése
4300001 Speciális szaképítés
4931021 Városi és elővárosi közúti személyszállítás
6800021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
8411261 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége
8411271 Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
8411921 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
8414021 Közvilágítás
8414031 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
8419019 Önkormányzatok és társulások elszámolásai
8419069 Finanszírozási műveletek
8419079 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
8421555 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai
8424211 Közterület rendjének fenntartása
8425411 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
8510111 Óvodai nevelés, ellátás
8520001 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
8520111 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
8520211 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
8530001 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
8531111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)
8622405 Egyéb, máshova nem sorolt járóbeteg-ellátás
8730111 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
8821145 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
8821165 Ápolási díj méltányossági alapon
8821225 Átmeneti segély
8821235 Temetési segély
8821245 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
8821295 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
8822015 Adósságkezelési szolgáltatás
8822035 Köztemetés
8891015 Bölcsődei ellátás
8899225 Házi segítségnyújtás
8899235 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
8899255 Támogató szolgáltatás
8899355 Otthonteremtési támogatás
8903021 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása
8904421 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
8904431 Egyéb közfoglalkoztatás
9312015 Versenysport-tevékenység és támogatása
9312045 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
9313015 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása