A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - Séta a városban

Hősi Halottaink

TÁMOP Projektek

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

Pályázatfigyelő

HURO

Séta a városban

Nyomtatás
Létrehozva: 2012-10-26 17:38 | Szerző: Szerkesztő PmH. | Kibocsátó: OPS Kulturális Központ

 

Jöjjön velünk, meghívjuk egy sétára!

 

A séta útvonala:

 

Vasútállomás – Kálvin tér – Petőfi utca – Kossuth tér – Puskin utca – Széchenyi utca – Gyomai út – Fő út, páros oldal – Luther tér – Fő út, páratlan oldal

 

(„A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik” – az idézet a vasútállomás egyik padján olvasható, mint ahogyan az is: „S mert vándor vagy,  tovább kell menned az úton”. A sínek túloldalán kétszázéves tölgyek bólogatnak a bölcsességekre.)

 

Vasútállomás

Vasútállomás (Fotó: Váradi Zoltán)

 

Ha vonattal érkeztünk a városba, itt kezdhetjük sétánkat. Az 1858-ban az osztrák Staats Eisenbahn Gessellschaft által Mezőberényen keresztül épített Budapest – Szolnok – Arad vasútvonal annak idején nagy lendületet adott a község fejlődésének. Ma is egyszerűen, jó indulási időkkel és viszonylag rövid idő alatt elérhető vonattal a főváros.

Az állomástól a Vasút utcán keresztül érjük el a Szabó Árpád utcát, a hajdani „magyar gátat”. A település korábban magyarlakta részén járunk, az utcán végigsétálva egyenesen a Kálvin téren álló „magyar templomhoz” érünk.

(A reformátusok lelkipásztora mesélte egykor: mindaddig, amíg ide nem került, úgy tudta magáról, hogy református lelkész. Itt megtanulta, hogy ő a „magyar pap”, aki a „német pap” (ő mellesleg szlovák származású) és a „tót pap” (Erdélyből áttelepült magyar), valamint római katolikus kollégájával együtt van hivatva pásztorolni a mezőberényieket.)

A késő barokk stílusú református templomot Czigler Antal, neves gyulai építőmester építette 1804-ben. A szép fakerítés előtt – melyet a Makovecz-stúdió tervezett és Tóth Sándor mezőberényi fafaragó készített – Bethlen Gábor szobra áll.
 

(Fotó: Vágvölgyi Mihály)


A templommal szemben található a korszerű, kényelmes Idősek Otthona. Ha ezen az utcán mennénk tovább, hamarosan megláthatnánk a legfiatalabb korosztály „otthonát” is, a 2011-ben átadott, szép bölcsődét.

De mi a templom mögött forduljunk balra, a Petőfi utcába!

(Mezőberényben még sokszor fogunk találkozni Petőfi nevével.
Többször, mint ahányszor itt járt. A költő háromszor fordult meg a városban, de emlékét olyan nagyon ápolja a város, hogy még egy magánház falán is találkozunk gipsz arcmásával. Az utolsó látogatás valóban fontos mérföldkő volt az életében – elbújtatták volna a környező nádasban, ő azonban Bem serege mellett döntött.)

 

Szárazbejáró

Szárazbejáró (Fotó: Váradi Zoltán)


Sétánk során láthatunk még néhány megmaradt szárazbejárós, német paraszt-, polgárházat. Az első kereszteződés után elérjük a volt polgári iskola épületét (ma általános iskola). Figyeljük meg a kerítését, a két kapu mellett egy-egy mellszobrot építettek be. Az egyik Szabó Árpád, Udvardy Anikó szobrászművész megformálásában, a másik Orlai Petrics Soma, Széri Varga Géza alkotása.

 

(Szabó Árpád volt iskolaigazgató, később politikus, földművelésügyi miniszter – e minőségében is a berényiek hű segítője. Elevenen él az emlékezetben hathatós közreműködése a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt berényi németek mielőbbi hazatértében.)

 

(Orlai Petrics Somát, a történelmi arcképfestészet korai úttörőjét országos nagyjai között tartja számon Mezőberény. Petőfi másod-unokatestvére és barátja, Németh László Petőfi Mezőberényben című drámájának kissé morózus szereplője a város kulturális központjának névadója lett, a városban fellelhető képeit nagy büszkeséggel és megbecsüléssel őrzik a berényiek.)

 

Petőfi utcai házrészlet

Petőfi utcai házrészlet (Fotó: Váradi Zoltán)

 

Az általános iskolával mára összeépült a Petőfi Sándor Gimnázium. Szemben van a középiskola mutatós kollégiuma.  


(Az iskola kezdetben – látszólag – nem sokban különbözött a hatvanas évek elején indított tucat-gimnáziumoktól. A berényiek törekvései, ötletei, lépni tudása a megye egyik legjobb iskolájává tette az országos rangsorban is jelentős helyet kivívó német kéttannyelvű középiskolát, német nyelvvizsgák akkreditált helyét. Ma, új körülmények között, új törekvésekkel igyekeznek megfelelő színvonalon tartani. 2011-ben például Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet érdemelte ki magasszínvonalú tehetséggondozó tevékenységével. Új változást hozott a 2012-es év: az iskola evangélikus gimnázium lett, mint elődje, a megye első evangélikus gimnáziuma, 1802-ben.)
 

A Petőfi utca a Kossuth térbe torkollik, itt van a település központja. Az út végén (számozás szerint az elején) az 1901-ben, Bach Nándor tervei alapján épült Városházát látjuk. Falán emléktábla hirdeti, hogy itt állott egykoron Orlai Petrics Soma háza, s a hozzá rokoni látogatásra érkező Petőfi Sándor innen indult végzete felé, Bem tábornok seregébe. Érdemes belépni az épületbe, megnézni dísztermét, ahol Orlai Petrics Soma Coriolanus című festményében is gyönyörködhetünk. 

 

A városháza előtt világháborús emlékmű, Vass Viktor munkája, rajta az eltűnt majd visszakerült turulmadár, oldalán és talapzatán első és második világháborús hősök névsorával, talapzatán a kényszermunkára hurcolt, s ott elhunyt németek neve. Érdekessége, hogy a berényi hősökön kívül fontosnak tartották vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes nevét is feltüntetni. A bátor tekintetű katona, földre eresztett fegyverével 1928 óta nézi az utak változó forgalmát.

 

Városháza

Városháza (Fotó: Váradi Zoltán)

 

(Az utca másik oldalán a szocializmusból ittmaradt „nagyáruház”. Üzletek alakultak, üzletek tűntek el, ma drogéria, és élelmiszeráruház működik az épületben.)

 

Őszi hangulat

Őszi hangulat (Fotó: Váradi Zoltán)

 

A volt áruház mögött barátságos tér nyílik, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel, és itt található a Testvérvárosok emlékműve is.

 

Árkádok alól

Árkádok alól (Fotó: Váradi Zoltán)

 

A tér másik oldalán egy 112 lakásból álló átriumház áll, belső udvarral, előtte virágos, szobros térrel. A Váradi Sándor alkotta Népek barátsága szobor három lányalakja az itt élő három népcsoportot jelképezi.

 

Belső udvar

Belső udvar (Fotó: Váradi Zoltán)

 

Ha benézünk a belső udvarba, kellemes, intim terecskét látunk és Varga István La Charogne című szobrát.

(A csipkézett, fémből készült kiterülő nőalak felállításakor nagy vihart kavart a helyiek között. Pedig a szobor szép. Kérdés, hogy valóban ez a hely volt-e a legalkalmasabb a felállítására? Maga a tér inkább egy kis csobogót, kutat kívánt volna... A szobor ihletője Baudelaire La Charogne – A dög című verse.

 

A következő épület az 1887-ben  épült szálloda. Nemrégiben felújították, itt akár meg is szállhatnak, ehetnek, ihatnak.

 

Berény Szálló

Berény Szálló (Fotó: Csákó Gábor)

 

A teret a „német templom” zárja le. Az I. kerületi evangélikus templom 1789-ben épült, a Dél-Alföld egyetlen fazsindellyel fedett temploma. A templombelső különlegessége a hajó oldalfalain látható berényi subadíszek motívumaiból felrakott díszítés. Oltárképét – „Engedjétek hozzám a kisdedeket” – Orlai Petrics Soma festette.

 

A német templom tornya

A német templom tornya

(Fotó: Váradi Zoltán)

 

Érdemes egy pillantást vetni a szemben lévő parókia épületére és kapujára is.

 

(Mezőberény többször elpusztult és újratelepült, legutolsó újratelepítését  az 1720-as évekre teszi a történelem. Az akkori betelepítések (németek, szlovákok) következménye, hogy ebben a kisvárosban két evangélikus templom is létezik, egy német és egy szlovák gyökerű. Ám ezek az emberek önként jöttek, jobb megélhetést, vallásszabadságot remélve, s többnyire nem is csalatkoztak. Új hazára leltek, saját kultúrájukkal gazdagítva azt. Aztán a békés egymás mellett élést megbolygatta a 20. század történelme. Ezekre – az itt élő mai lakosságot máig érintő – a sorsfordító viharokra emlékezve születtek meg (többnyire közadakozásból, civil kezdeményezésre) azok az emlékművek, melyek a templom környékén találhatók: a „malenkij robot”-ra  hurcolt 562 emberre emlékező márvány sírkő, a Mezőberényből 1946-ban  kitelepített németek emlékműve, s azoké, akik nem innen kényszerültek elmenni, hanem ide kényszerítették őket: az 1951-ben ide telepített „osztályidegenek”, s az őket befogadó családok előtti tisztelgés.

 

(Fotó: Vágvölgyi Mihály)

 

Párjaik is vannak: a hajdani zsinagógájukat már romokban sem őrző berényi zsidók emlékműve a helytörténeti gyűjtemény udvarán, vagy a magyar – csehszlovák lakosságcsere kapcsán 1946-ban, 1947-ben Berénybe telepítettek emléktáblája a római katolikus templomnál, s a legújabb, a Mezőberényben otthonra talált, de a Székelyföldről érkezett székelykapu. Gondoljanak bele, micsoda újkori népvándorlás…)

 

A templom másik oldalán találjuk Széchenyi István és Kossuth Lajos mellszobrát, Veres Kálmán alkotásait.

(Mindkét szobor a nevét viselő utcára ill. térre néz. Így állnak egymásnak háttal – Kossuth és Széchenyi...)

Pár lépést kilépve a térről a Puskin utca felé az Oroszlán Gyógyszertár elé érünk, épületében a Patikamúzeummal. A gyógyszertár előtt Bak Mihály mellszobra áll.
 

(Fotó: Vágvölgyi Mihály)

 

(Dr. Bak Mihály legendás körorvosa, fogorvosa, szülész-nőgyógyásza volt a városnak. Aktív felszámolója a cigánytelepnek, a szülőotthon és a bölcsőde alapítója. Néhány évtizeddel ezelőtt a berényi asszonyok többsége vagy nála szült vagy nála született. Vagy mindkettő.)
 

Jobb kéz felől nyílik a Luther utca, ez volt a „német gát”, ez a környék az idetelepült németek lakóhelye.

(A három népcsoport – magyar, német, szlovák – lakta település mára teljesen összekeveredett, békés „vegyességben” él. Elkülönültségük idején is nagyon vigyáztak arra, hogy egyetlen népcsoportot se érjen sérelem. A bírók váltották egymást nemzetiség szerint, az elöljáróság tagjaiban is képviselve volt mindhárom náció.)


Visszafordulva, a templom mellett a Széchenyi utcán a Gyomai útra jutunk. Itt jobbra fordulva hamarosan elérjük a Fő utat. A Gyomai út és Fő út sarkán áll az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ, a közművelődési tevékenység mellett, integrált intézményként ellátja a könyvtári és a helytörténeti, gyűjteményi feladatokat is. Parkjában  ifj. Szabó István: Petőfi Mezőberényben c. szobra, melynek előképe, modellje Orlay Petrics Soma „Petőfi Mezőberényben” című festménye.

 

Petőfi Mezőberényben

Petőfi Mezőberényben

 

(Ezen a helyen volt az egyik épülete az 1802-ben alapított, Békés megye első protestáns gimnáziumának. Alapítását azzal indokolván, hogy „sok szülő, ki fiában tudományos pályára hajlamot és képességet észlel, a meglévő tanintézetek nagy távolsága, s a miatt, hogy azok többnyire oly nagyobb városokban léteznek, hol a tapasztalatlan ifjúság könnyen elromolhatnék, azon szándékától, fiát tudományos pályára neveltetni elüttetik." S hogy miért éppen Mezőberény? Már akkor is volt szellemi kisugárzása a településnek, s "azon oknál fogva, legszebb, hogy itt a tanuló ifjuságnak mód és alkalom nyújtatik a hazai szükségesebb három nyelv elsajátítására."
Sajnos, a gimnázium csak „zsenge korát” töltötte itt, 1834 után anyagi okokból Szarvasra került. Több mint 150 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra középiskolája legyen a városnak.)


Ha a Fő úton balra fordulunk, messziről már láthatjuk a „tót templom" tornyát.
Előbb azonban vegyük szemügyre a templommal szemben lévő volt 1. Sz. Általános Iskola (ma az összevont iskola alsó tagozatának otthont adó) épületét. Tornacsarnokának falán Molnár Miklós domborműve látható.


(Fotó: Vágvölgyi Mihály)

 

(Molnár Miklós testnevelő tanár a semmiből teremtett Mezőberényben középiskolás országos bajnok kosárlabdacsapatot. Tanítványai közül válogatott kosarasok és válogatott kosarasokat nevelő edzők sora került ki.)

A II. kerületi evangélikus templom 1792-97 között épült. 1818-ból való szószékoltárát Dunaiszky, Alder és Pummer pesti mesterek készítették. Szép és jó hangzású, műemlékorgonája (Saskó Márton brezovai mester munkája) nagyszerű hangversenyekre ad lehetőséget. A templom előtti téren Jeszenszky Károly lelkész szobra áll.


(Fotó: Vágvölgyi Mihály)

 

Megfordulva és áttérve a Fő út másik oldalára, visszasétálhatunk a város központjába. Útközben elmegyünk a többi templomhoz képest kicsiny római katolikus templom mellett, majd elérjük a Wenckheim-Fejérváry kastélyt, a helytörténeti gyűjtemény épületét.

A Wenckheim-Fejérváry kastély 1800 körül épült. Öthektáros parkjának egy része városi ligetként maradt fenn. Az inkább udvarháznak, mint kastélynak tekintendő épületben egyes kutatások szerint leánynevelő intézet is működött, melynek lakója volt 1838-40-ig a gyermek Szendrey Júlia. Ma az épületben gazdag helytörténeti gyűjtemény, jól rendezett alkalmi kiállítások, s reméljük, hamarosan egyéb kulturális program is várja a látogatót.
Az épület előtt áll Szendrey Júlia szobra, Udvardy Anikó alkotása.

 

A kastély mellett, a Hősök útján juthatunk a városi ligetbe.

 

„Madarak háza” látogatóközpont

(Fotó: Vágvölgyi Mihály)

 

(Néhány évvel ezelőtt a város felújította, új épületekkel gazdagította a városi ligetet. Szabadtéri színpad, a „Madarak háza” látogatóközpont egy olyan pályázat eredménye, melynek célja a Körös-vidék helyi természeti és kulturális örökségének bemutatása. Rendezvények helyszíne, kézműves foglalkoztató központ, információs pont lett – s nem mellesleg, mai is kellemes sétálóhely.)
 

Ismét a város főterén, a Kossuth téren vagyunk. Előttünk a városháza impozáns épülete. A 47-es úton tovább indulhatunk, vagy kis sétával elérve a vasútállomást, vonatra szállhatunk.


(Azért higgyék el, jobb, ha maradnak néhány napig! A sétától elfáradva rögtön betérhetnek a Fatime cukrászdába – a Stahl Magazin 2011-es nyári száma szerint az ország tíz legjobb fagyizójának egyike –, közben végiggondolhatják, a Köröshöz menjenek-e horgászni, vagy a strandon, termálvízben lubickoljanak? Megnézik-e a Bodoky Károly Vízügyi Múzeumot, az emlékművet a hajdani révnél, ahonnan Petőfi indult utolsó útjára? Esetleg elindulnak a Körös 50 teljesítménytúra vonalán, vagy kerékpárral járják be a környéket, útba ejtve azt a pincedombot is, ahol Petőfi megfordult, és a Medvefejes-tó mellett felállított madármegfigyelőt.)

 

Összeállította: Várfalvi Erzsébet




Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Mezőberényi Hírmondó

Legfrissebb számunk letöltése


Legfrissebb hírmondó

Korábbi számok »

Mezőberény Webkamera

webkamera

Mezőberény Mobile

mbmobile kép

Anyakönyvi hírek

2017. január hónapban

házasságot kötöttek

 

Weigert Ádám Zoltán és Prorok Erika

2017. január hónapban

 elhunytak

 

Bátori Istvánné (Herter Magdolna) (1931)

 

Székely Lajos (1930)

 

Sija Mihály (1929)

 

Králik Pálné szül. Németh Piroska (1934)

 

Lukoczki Lajos (1937)

 

Gulyás Imre (1955)

 

Debreczeni László (1953)

 

Molitorisz Györgyné szül. Békési Mária (1954)

 

Szabó Sándor (1956)

 

Varga Sándor (1950)

 

Zuba Györgyné szül. Károlyi Ilona (1929)

 

Bartalus János (1945)

 

Józsa Béla (1927)

 

Machó Pálné szül. Szöllősi Piroska Etelka ((1949)

 

Varga Terézia (1937)

 

Ökrös Jánosné szül.  Sápi Irén Terézia (1939)

 

Kolozsi Mihályné szül. Hamza Eszter (1925)

 

Várhalmi Lajos (1948)

 

Vetési János (1944)

 

 

Origami, Mezőberény

origami logo

Látogató statisztika