Jöjjön velünk, meghívjuk egy sétára!

A séta útvonala:

Vasútállomás - Kálvin tér - Petőfi utca - Kossuth tér - Puskin utca - Széchenyi utca - Gyomai út - Fő út, páros oldal - Luther tér - Fő út, páratlan olda

Vasútállomás (Fotó: Váradi Zoltán)

Ha vonaton érkezünk a városba, akkor a vasútállomásról indulunk.
Az 1858-ban az osztrák Staats Eisenbahn Gessellschaft által Mezőberényen keresztül épített Budapest - Szolnok - Arad vasútvonal annak idején nagy lendületet adott a község fejlődésének.
Ma is egyszerűen, jó indulási időkkel és viszonylag rövid idő alatt elérhető vonattal a főváros. (Hej, ha a vonatok állapota, tisztasága is megfelelő lenne...!)

Az állomástól a Vasút utcán keresztül érjük el a Szabó Árpád utcát, a hajdani "magyar gátat". A település korábban magyarlakta részén járunk, az utcán végigsétálva egyenesen a Kálvin téren álló "magyar templomhoz" érünk.

(A reformátusok lelkipásztora mesélte: mindaddig, amíg ide nem került, úgy tudta magáról, hogy református lelkész. Itt megtanulta, hogy ő a "magyar pap", aki a "német pap" (ő mellesleg szlovák származású) és a "tót pap" (Erdélyből áttelepült magyar), valamint római katolikus kollégájukkal együtt vannak hivatva pásztorolni a mezőberényieket.)

A késő barokk stílusú református templomot Czigler Antal, neves gyulai építőmester építette 1804-ben. A szép fakerítés előtt - melyet a Makovecz-stúdió tervezett és Tóth Sándor mezőberényi fafaragó készített - Bethlen Gábor szobra áll.

A templommal szemben korszerű, kényelmes Idősek Otthona épült a közelmúltba.

A templom mögött balra fordulunk a Petőfi utcába.

(Mezőberényben még sokszor fogunk találkozni Petőfi nevével.
Többször, mint ahányszor itt járt. A költő háromszor fordult meg a városban, és innen indult utolsó útjára, a segesvári csatatérre.)

Szárazbejáró (Fotó: Váradi Zoltán)

A Petőfi úton láthatunk még néhány szárazbejárós, német paraszt-polgár házat.
Az első kereszteződés után elérjük a volt polgári iskola szép épületét, a későbbi Orlai Petrics Soma Általános Iskolát. (Ma tagiskola.) Figyeljük a kerítését, "beleépítve" megláthatjuk Orlai Petrics Soma mellszobrát, Széri Varga Géza alkotását.

(Orlait, a történelmi arcképfestészet korai úttörőjét nagyjai között tartja számon Mezőberény. Petőfi unokatestvére és barátja, Németh László Petőfi Mezőberényben című drámájának kissé morózus szereplője több intézmény névadója lett, a városban fellelhető képeit nagy büszkeséggel és megbecsüléssel őrzik a berényiek.)

Petőfi utcai házrészlet (Fotó: Váradi Zoltán)

Az általános iskolával mára összeépült a Petőfi Sándor Gimnázium. Szemben van a középiskola mutatós kollégiuma.

(Az iskola kezdetben - látszólag - nem sokban különbözött a hatvanas évek elején indított tucat-gimnáziumoktól. A berényiek törekvései, ötletei, lépni tudása mára a megye egyik legjobb iskolájává tette az országos rangsorban is jelentős helyet kivívó német kéttannyelvű középiskolát, német nyelvvizsgák akkreditált helyét.)

A Petőfi utca a Kossuth térbe torkollik, itt van a település központja. Az út végén (szám szerint az elején) a Városháza épületét találjuk. Falán emléktábla hirdeti, hogy itt állott egykoron Orlai Petrics Soma háza. A városháza előtt világháborús emlékmű, virágágyásos körforgalom.

Városháza (Fotó: Váradi Zoltán)

(A Petőfi utca másik oldalán az "itt maradt" "nagyáruház". Üzletek alakultak, üzletek tüntek el, ma drogéria, műszaki bolt és élelmiszer áruház működik az épületben.)

Őszi hangulat (Fotó: Váradi Zoltán)

A volt áruház mögött barátságos tér nyílik, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel, és itt található a testvérvárosok emlékműve is.

Árkádok alól (Fotó: Váradi Zoltán)

A tér másik oldalán egy 112 lakásból álló átriumház áll, belső udvarral, előtte virágos, szobros térrel. A Váradi Sándor alkotta Népek barátsága szobor három lányalakja az itt élő három népcsoportot jelképezi.

Belső udvar (Fotó: Váradi Zoltán)

Ha benézünk a belső udvarba, kellemes, intim terecskét látunk, és Varga István La Charogne című szobrát.

(A csipkézett, fémből készült kiterülő nőalak felállításakor nagy vihart kavart a helyiek között.
Pedig a szobor szép! Kérdés, hogy valóban ez a hely volt-e a legalkalmasabb a felállítására?
Maga a tér inkább egy kis csobogót, kutat kívánt volna...?
A szobor ihletője Baudelaire La Charogne - A dög című verse, ezért, ha valaki azt hallja az utcán, hogy "A dögnél találkozunk" - ne gondoljon semmi csúnyára, a randevú ezen a kis téren esik meg.)

A következő épület a múlt században épült szálloda.

Berény Szálló (Fotó: Csákó Gábor)

A teret a "német templom" zárja le, előtte a közadakozásból épített Kitelepítettek emlékműve.

A német templom tornya
(Fotó: Váradi Zoltán)

Az I. kerületi evangélikus templom 1789-ben épült, Dél-Alföld egyetlen fazsindellyel fedett temploma. A templombelső különlegessége a hajó oldalfalain látható berényi subadíszek motívumaiból felrakott díszítés. Oltárképét - "Engedjétek hozzám a kisdedeket" - Orlai Petrics Soma festette.
2002-ben, a templom teljes felújításakor a karzat alatt egy ismeretlen eredetű sírboltot találtak az építők. Érdemes egy pillantást vetni a szemben lévő parókia épületére és kapujára is.

A templom másik oldalán találjuk Széchenyi István és Kossuth Lajos mellszobrát, Veres Kálmán alkotását.

(Mindkét szobor a nevét viselő utcára ill. térre néz. Így állnak egymásnak háttal Kossuth és Széchenyi...)

Pár lépést kilépve a térről a Puskin utca felé az Oroszlán gyógyszertár elé érünk, épületében a Patika Múzeummal. A gyógyszertár előtt Bak Mihály mellszobra.

(Dr. Bak Mihály legendás körorvosa, fogorvosa, szülész-nőgyógyásza volt a városnak. Aktív felszámolója a cigánytelepnek, a szülőotthon és a bölcsőde alapítója. Harmincegynéhány évvel ezelőtt a berényi asszonyok többsége vagy nála szült vagy nála született. Vagy mindkettőt.)

Jobb kéz felől nyílik a Luther utca, ez volt a "német gát", ez a környék az idetelepült németek lakóhelye.

A három népcsoport - magyar, német, szlovák - lakta település mára teljesen összekeveredett, békés "vegyességben" él. Elkülönültségük idején is nagyon vigyáztak arra, hogy egyetlen népcsoportot se érjen sérelem. A bírók váltották egymást nemzetiség szerint, az elöljáróság tagjaiban is képviselve volt mindhárom náció.

Visszafordulva, a templom mellett a Széchenyi utcán a Gyomai útra jutunk. Itt jobbra fordulva hamarosan elérjük a Fő utat. A Gyomai út és Fő út sarkán áll a Petőfi Sándor Művelődési Központ, parkjában ifj. Szabó István: Petőfi Mezőberényben c. szobrával.

Petőfi Mezőberényben

(Ezen a helyen volt az egyik épülete az 1802-ben alapított, Békés megye első protestáns gimnáziumának. Alapítását azzal indokolván, hogy "sok szülő, ki fiában tudományos pályára hajlamot és képességet észlel, a meglévő tanintézetek nagy távolsága, s a miatt, hogy azok többnyire oly nagyobb városokban léteznek, hol a tapasztalatlan ifjuság könnyen elromolhatnék, azon szándékától, fiát tudományos pályára neveltetni elüttetik."
S hogy miért éppen Mezőberény?? Már akkor is volt szellemi kisugárzása a településnek, s "azon oknál fogva, legszebb, hogy itt a tanuló ifjuságnak mód és alkalom nyújtatik a hazai szükségesebb három nyelv elsajátítására."
Sajnos, a gimnázium csak "zsenge korát" töltötte itt, 1834 után anyagi okokból Szarvasra került.)

Ha a Fő úton balra fordulunk, messziről már láthatjuk a "tót templom" tornyát.
Előbb azonban vegyük szemre a templommal szemben lévő 1. Sz. Általános Iskolát.(ma tagiskola). Tornacsarnokának falán Molnár Miklós domborműve.

(Molnár Miklós testnevelő tanár a semmiből teremtett Mezőberényben középiskolás országos bajnok kosárlabda csapatot. Tanítványai közül válogatott kosarasok és válogatott kosarasokat nevelő edzők sora került ki)

A II. kerületi evangélikus templom 1792-97 között épült. 1818-ból való szószékoltárát Dunaiszky, Alder és Pummer pesti mesterek készítették. Szép és jó hangzású, műemlék orgonája ((Saskó Márton brezovai mester munkája) nagyszerű hangversenyekre ad lehetőséget. A templom előtti téren Jeszenszky Károly lelkész szobra áll.

Megfordulva és áttérve a Fő út másik oldalára, visszasétálhatunk a város központjába. Útközben elmegyünk a többi templomhoz képest kicsiny római katolikus templom mellett, majd elérjük a Wenckheim-Fejérváry kastélyt, a most Orlai Petrics Soma Helytörténeti Gyüjtemény épületét.

(Fontos, hogy előbb még a katolikus templom és a kastély között átnézzünk a túloldalra: ott a Városi Könyvtár épülete, s mint tudjuk, a könyvtár minden tudás forrása, a város - és a turista - dolgozószobája.)

A Wenckheim-Fejérváry kastély 1800 körül épült. 5 hektáros parkjának egy része városi ligetként maradt fenn. Az inkább udvarháznak, mint kastélynak tekintendő épületben egyes kutatások szerint leánynevelő intézet is működött, melynek lakója volt 1838-40-ig a gyermek Szendrey Júlia.
Ma az épületben gazdag helytörténeti gyűjtemény, jól rendezett alkalmi kiállítások, s reméljük, hamarosan egyéb kulturális program is várja a látogatót.
Az épület előtt áll Szendrey Júlia szobra, Udvardy Anikó alkotása.

Ismét a város főterén, a Kossuth téren vagyunk. Előttünk a városháza impozáns épülete. A negyvenhetes úton tovább indulhatunk, vagy kis sétával elérve a vasútállomást , vonatra szállhatunk.

(Azért higgyék el, jobb, ha maradnak néhány napig! A sétától elfáradva rögtön két cukrászda között is választhatnak, közben végiggondolhatják, a Köröshöz menjenek-e horgászni, vagy a strandon, termálvízben lubickoljanak? Megnézik-e a Bodoky Károly Vízügyi Múzeumot, az emléktáblát a hajdani révnél, ahonnan Petőfi indult utolsó útjára? Esetleg elindulnak a Körös 50 teljesítménytúra vonalán, vagy kerékpárral járják be a környéket, útba ejtve azt a pincedombot is, ahol Petőfi megfordult?
Szóval, maradjanak!)

Oszd meg a cikket