A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - Protestáns közösségek Délkelet-Magyarországon - szimpózium

Elérhetőségek

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
Tel: 06/66/515-515
E-mail: info(kukac)mezobereny(pont)hu

Önkormányzati Hivatali Portál - Elektronikus ügyintézés

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

Hősi Halottaink

Ipari park

TÁMOP Projektek

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

Pályázatfigyelő

    Az RSS hírek nem elérhetők

HURO

Protestáns közösségek Délkelet-Magyarországon - szimpózium

Nyomtatás
Létrehozva: 2017-10-13 16:44 | Szerző: PmH. Titk.
|
Kibocsátó: O.P.S.K.M.M.


Mezőberény büszkén vallja magát háromnemzetiségűnek. A város örömmel adott otthont a közös megemlékezésnek – jelentette ki megnyitójában Siklósi István polgármester 2017. október 13-án a városháza dísztermében a Protestáns közösségek Délkelet-Európában címmel a reformáció 500. és a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából megtartott szimpóziumon, amely az Országos Szlovák Önkormányzat a Magyarországi Németek Országos Önkormányzat, Mezőberény Város és a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéke közösen szervezett.


A rendezvényt köszöntötte Wagner Márton, a mezőberényi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Cservenák János, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

 

Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója a 18-19. században élt közösségformáló evangélikus lelkészekről szólt. Példának említette az idősebb Tessediket, aki Békéscsabán volt evangélikus lelkész. Szigorúan meghatározta, hogy az egyháztagoknak milyen kötelezettségük van a családjukkal, a közösségükkel szemben. A családok életét rendszeresen ellenőrizte. Ha valaki vétett a törvények ellen, annak térden állva kellett bocsánatot kérnie a közösségtől. Így fegyelmezett, az írott és íratlan törvényeket betartó közösség lett a békéscsabai. A Felvidékről és Németországból idetelepült népességben a lelkészek olyan gondolkodást, szokást, mentalitást alakítottak ki, amely sikeressé tette őket.

 

Dr. Novákné Plesovszki Zsuzsanna, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa – Mezőberényből elszármazottként – A mezőberényi szlovákság szerepe a protestantizmusban címmel tartott rövid előadást. Kifejtette, a reformáció különböző ágai küzdöttek egymással, a vita középpontjában a dogmatika és a liturgia állt, a magyarországi németek Lutherhez csatlakoztak. Az iskolai oktatásban a német humanizmus szellemiségét követték.

 

Szakál Veronika, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum történésze Mezőberény 1919 és 1939 közötti etnikai és vallási életéről szólt. Elmondta, az újra település idején elsőként a szlovákok érkeztek Mezőberénybe, ők a település északi részén telepedte le, másodiknak jöttek a németek, ők középen alakították ki a maguk településrészét, végül a magyarok a déli részt lakták be. Népszámlálást tíz évenként tartottak, a vizsgált időszakban a magyarok száma emelkedett, a két nemzetiség száma pedig csökkent. A népszámlálások alkalmával vizsgálták a magyar nyelv használatát is, 1910-ben a lakosság 89, 1930-ban már 97 százaléka beszélt magyarul.

 

Dr. Bagyinszky Mária középiskola tanár a kitelepítések mikrotörténeti vonatkozásait elemezte. hangoztatta, a Felvidékről hivatalosan 76600 magyart kényszertettek kitelepítésre, főleg a jómódú családokat. A magyarüldözés és a bizonytalan helyzet miatt valójában ennél többen jöttek el. Berényből 1079 szlovák választotta az áttelepülést, ők vihették minden ingóságukat.

 

Körösi Mihály tanár Mezőberény és a kitelepítettek kapcsolatáról szólt. Elmondta, az 50-es, 60-as években a kapcsolattartást nehezítette a levelek cenzúrázása, az útlevelek kiadását sokáig az államvédelem intézte, illetve sokáig meghatározták az utazáshoz igénybe vehető valutakeretet is. Ma a városnak hivatalos testvértelepülése Gronau, Münzingen és Gúta.

 

Dr. Tóth Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője arról beszélt, hogy a kitelepítés időszakában az evangélikus egyház hogyan lépett fel a nem magyar anyanyelvű hívei érdekében. Kifejtette, az evangélikus egyház 1945. tavaszától foglalkozott a németek kitelepítésével, azt a zsidók gettóba zárásához hasonlította, és Istennel szembeni bűnnek minősítette. Az egyház a kormánynál kifogásolta, hogy az ítélkezés alapja egy adottság, mégpedig az, hogy az 1941-es népszámláláskor minek vallották magukat. Többször az egyházak közösen léptek fel a kormánnyal szemben, sok esetben választ sem kaptak beadványukra.    

 

A szimpóziumhoz két vándorkiállítás társult. A csehszlovák-magyar lakosságcsere szlovák szemmel című tárlat megnyitóján Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta, a 70. évvel ezelőtti lakosságcsere családokat szakított szét. Gyakran kapják a szlovákok azt a megjegyzést, hogy ők önként mentek el, de Csehszlovákia akkor rendkívül professzionális kampányt folytatott, ez sokakat megtévesztett. Akkor 73 ezer szlovák települt át, ezt Csehszlovákia sikerként könyvelte el. És épp az a réteg ment el, amely leginkább kötődött nyelvéhez, identitásához, ez a lakosságcsere rendkívül meggyengítette a magyarországi szlovák közösséget.

 

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Önkormányzatának elnöke a Reformáció Kelet-Európában című vándorkiállítás megnyitóján elmondta, a reformáció tette lehetővé az irodalmi német nyelv kialakulását. Németországban egy bajor és egy északi ma sem érti meg egymást, számukra irodalmi német a közvetítő nyelv.

 

GALÉRIA


Írjon üzenetet a hírrel kapcsolatban.


Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Mezőberény Webkamera

webkamera

Mezőberény Mobile

mbmobile kép

Anyakönyvi hírek

2024. március hónapban

házasságot kötöttek

 

Pardi Péter (Mezőberény) és Szabó Gyöngyi (Mezőberény)

 

Sziráczki Dániel (Mezőberény) és Jakab Krisztina Viktória (Mezőberény)

 

2024. február hónapban

 elhunytak

 

 

Szűcs Imréné szül. Fábián Zsuzsanna, Mezőberény (1932)

 

Solymosi Györgyné szül. Károlyi Zsuzsanna, Mezőberény (1934)

 

Szalai Károly, Mezőberény (1938)

 

Maczkó István (1975)

 

Horváth Imre (1961)

 

Horváth Zoltán (1972)

 

Mészáros Jánosné szül. Lestyán Mária Erzsébet (1941)

 

Fazekas Lajosné szül. Hajkó Mária Magdolna (1951)

Galó János (1952)

 

Megyeri Jánosné szül. Tóth Mária (1951)

 

Kis Ferenc (1930)

 

Kutas Ferenc Géza (1947)

 

 

Origami, Mezőberény

origami logo

Látogató statisztika

JOGpontOK

jogpontok